Egy szép nyári este a csillagokkal – Kiscsillag a Parkban

Kellemes 30°C, hideg sör, Kiscsillag. Mit kívánhat még az ember fia egy kellemes szerda este eltöltéséhez? Nagyszerű napnak ígérkezett ez, hiszen minden adott volt ahhoz, hogy egy jó kis koncertet adhasson a kedvenc „fiúcsapatunk”, az idei évben először a Parkban. Mint azt a beharangozó cikkben is írtuk, már érezhető volt a banda hiánya, mivel az idei évben bármilyen sűrűre is sikeredett a koncertnaptáruk, a budapesti helyszíneket sajnos sikerült mellőzniük. Így már itt volt az ideje, hogy felelevenítsük a régi dallamokat.

share
kapcsolódó linkek
- Kiscsillag
- BUDAPEST PARK
kapcsolódó cikkek
- Ismét Budapesten a Kiscsillag - holnap este!
- A Fishing On Orfű szombati napjának margójára

A koncertre megérkezve a bejutás zökkenőmentes volt: 5 perc kellemes sorbanállás után már bent is voltunk. Azonban picit meglepő látvány fogadott: a Kicsillag-koncerteken az eddigi tapasztalataim szerint fiatalos, pörgős, bulizós hangulat szokott uralkodni, most ez nem igazán valósult meg. Beléptünk, és úgy ücsörögtek az emberek az asztaloknál, mintha könyvtárba lettek volna. Egy hangos szót sem lehetett hallani. Ha lettek volna tücskök a közelben, már-már kellemetlen is lehetett volna a szituáció, de azért a menetrend szerinti 20:15-ös gyors morajlásának sikerült feledtetni az olvasótermi idillt.

A küzdőtérre érkezve örömmel könyveltük el, hogy rajtunk kívül másokat is érdekel a rendezvény és már vannak egy páran a helyszínen. Ezzel együtt, gyakorlatilag minden nehézség nélkül eljutottunk a színpadhoz és beékelődtünk a harmadik sorba. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a közönség összetétele, hogy is mondjam, anélkül, hogy bárkit is megbántanék... szóval a többség valószínűleg már a Kispál-korszakban sem a gimnazista éveit élte. Hogy erről picit jobban meggyőződjek, beszédbe elegyedtem egy fiatalabbnak tűnő leányzóval, akiről később kiderült, hogy már ő is közelebb van a 30-as éveihez, így dagadó mellkassal konstatáltam, hogy aznap kivételesen a „tinédzserek” közé tartoztam a koncerten.

A srácok belevágtak, szép lassan a közönség is közelebb húzódott a színpadhoz. Ekkor már kezdett érződni, hogy ebből akár még jó buli is lehet. A koncert nagyon lassacskán indult be, az eleje eléggé lötyögősre sikeredett. Gyakorlatilag a harmadik sörömért álltam sorba, mire jött az első olyan szám, amire szívesen megmozdultam volna - ez a másfél órás műsor első órájának a vége felé történhetett, úgyhogy egészen sokat váratott magára. Onnantól kezdve viszont egészen felpörögtek az események és jöttek a jobbnál-jobb számok, lötyögősből átment ugrálósba a buli. Ezt az ugrálós részt valószínűleg csak az első 20 sor érzékelhette, mert hátrébb ugyanúgy andalogtak az emberek, de az is lehet, hogy hozzájuk később ért oda a hang, vagy ők másik együttest vártak, mert a koncert után azért láttam, hogy ők is tudnak mocorogni, ha úgy adódik.

Az este fénypontja mindenféleképpen Rátgéber László, kiváló kosárlabdaedző, feltűnése, aki természetességével és önfeledt hangulatával pillanatok alatt feltüzelte a közönséget. Remek volt őt ilyen szerepben látni: a kis melegítőnacijában, pocakosan, az életidegen mozgáskultúrájával, fergeteges volt. Azt ugyan eddig is tudtuk, hogy a csapattal közös múltjuk van és több számukban is tevékenyen közreműködött a mester, azt azonban sohasem gondoltam volna, hogy ilyen jót tesz majd az előadásnak a jelenléte.

A koncerten végül felcsendültek a slágerek is, bár a MOL kútnál-t nagyon hiányoltam a repertoárból, mint ahogyan a mellettem álló korosodó tinilány is. Ezzel együtt egy kellemes nyárestét szereztek nekünk a srácok, bár azt nem mondanám, hogy a fesztiválérzést maximálisan átadták. Reméljük a FEZEN közönsége szerencsésebb ilyen szempontból, és ott már az önfeledt szórakozásé volt a főszerep.

Hori

Fotó: Budapest Park Facebook

cimkék
- 2013, Budapest Park, kiscsillag, koncertbeszámoló, Lovasi András, Rátgéber László

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Weiter

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Weiter

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Weiter

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Weiter

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Weiter