Tomboló emberhad az Akváriumban: 30Y és a többiek

Az egy hetet felölelő Budapesti Egyetemi Napok rendezvénysorozatának hatodik, szerdai napján a 30Y volt a főfellépő és fő attrakció, a jelenlévők 90%-a tehát valószínűleg miattuk látogatott el az Akváriumba, de szerencsére az este többi része is tartogatott kellemes meglepetéseket.

megosztás
kapcsolódó linkek
- 30y
- Akvárium Klub - Facebook

A program szerint, aki korán érkezett, hat órától egészen hétig lehetősége volt arra, hogy aláírást, fényképet kérjen, vagy esetleg csak egy jót beszélgessen a 30Y legénységével. A várakozásaimmal ellentétben elég kevesen kaptak az alkalmon, de a tagok ettől függetlenül is kedvesek, közvetlenek voltak mindenkivel. Hét órától aztán a kisebbik színpadon a Badgers vette birtokba a deszkákat, akik körülbelül fele-fele arányban játszották saját szerzeményeiket és a legendás Red Hot Chili Peppers dalait (olyan slágereket, mint a Suck my kiss vagy a Dani California). Azt a maroknyi nagyon lelkes embert, akik a nézőtéren táncolták végig a rövid koncertet, mindenesetre remekül szórakoztatták, úgyhogy nem lehet okuk panaszra (és tényleg ügyesek is). Utánuk a Venblank következett, akik már több eredeti dalt húztak elő a kalapból, de szintén számos feldolgozást is hoztak magukkal, köztük Caramel Lélekdonorját, melyet egyébként tisztességesen adtak elő. (Ráadásul (érdekesnek éreztem a kontrasztot a feltörekvő rockzenekar és egy „pophimnusz” között.) Őket speciel Weöres Sándor ihlette meg a Bóbita kezdősoraival – akkor még nem tudtam, hogy később is lesz részünk irodalmi utalásokban-parafrázisokban.

A nagyszínpad programját nyitó Fák Alatt koncertjét komoly energiatakarékossági okokból (tartalékoltunk a várható hisztériára) nem tekintettük meg egészen közelről, és félig-meddig, néhánytíz perc erejéig talán még keveredett is a Venblank zenéjével. Arra azonban felfigyeltem, hogy egy Kispál-klasszikus is elhangzott (Csillag vagy fecske), és nagy meglepetésemre a Fodor Máriusz-Fehér Balázs-Toldi Miklós trió (The Rocket Science) slágere, a Help Me is. A Magidom fellépése alatt már mozgósítottuk magunkat, és milyen jól tettük! Ha mindenképp viszonyítani akarnám őket másokhoz, nem tudnám egyetlen bandához: helyenként a HS7-re, a korai Vad Fruttikra, vagy éppen a Hiperkarmára emlékeztettek (de ebben szándékosságot nem éreztem). A kellemes-dallamos szólamok levakarhatatlan mosolyt kanyarintottak az arcomra – zenéjüket talán az angol feelgood kifejezéssel lehetne leírni a legjobban. Apropó, dalszövegek: a néhány klisészerű megoldás mellett egészen kiváló dolgokra képes az írójuk, így az olyan sorok, mint „az árnyékodnak mindig minden jobban fáj / mégis csendben marad, sosem kiabál” vagy „de ha a tájon egy villám az ékezet / ne parázz, csak isten fényképezett” azóta is a fejemben visszhangoznak. Radnóti Miklós versét, az Eső esik, fölszárad-öt is pazarul zenésítették meg, ha nem lenne kissé groteszk, még azt is mondanám, slágergyanús formában. Egy szó, mint száz, nagyon érdemes odafigyelni a csapatra – el is hangzott a koncerten, hogy az egyik dalt már ötezren nézték meg a Youtube-on, de nem bánnám, ha ez a szám a többszörösére emelkedne.

Ezután a remek felvezetés után jött, amire majdnem mindenki várt: bő másfél órányi tombolás, teli torokból éneklés és energia(f)elszabadulás. Hogy Beck Zolit idézzem: ha az első dal alatt már megmozdul a kordon, az egy jó jel! Amit egyébként három dal után a színpad elé toltak a biztonságiak, úgyhogy még az első sor legeslegszéléről is egészen közelről figyelhettük a zenészeket, illetve Beck Zoli one man show-ját. Igen, ő egyedül is tömeget tudna robbantani valószínűleg, bár azt, hogy minderre honnan van energiája, nem tudom. Nem az a fajta, aki végtelenszer keresztülrohanja, -ugrálja a színpadot, de annyira eleven, annyira átél, hogy azt is lendületbe hozza, aki még életében nem járt 30Y koncerten. Ezúttal sem fukarkodtak a slágerekkel, sőt, az összes játszott dal annak mondható, talán a legnagyobb kedvencem, az Emberirtó kivételével, ami viszont már a közelgő Szentimentálé-lemezt és –turnét vetítette előre (na meg egy kicsit felettünk lebegtette József Attila szellemét). Ennek tudatában is egész hátborzongató volt, hogy a koncert 90%-ában a teljes terem egyszerre énekelt-kiabált elsöprő hangerővel, a kitartó ugrálásról nem is beszélve. A nézőtér közepén ezúttal is irdatlan tömeg és némi lökdösődés alakult ki, de ha az ember oda készül, általában tudja, mire vállalkozik. A tombolásnak pedig annál is inkább helye volt, hiszen a zenekar már csak néhány „hangos” fellépést fog tartani a közeljövőben: utána jó ideig a csendes-merengős Szentimentálé-koncertek veszik át a stafétát. Ha röviden kellene összefoglalnom, azt mondanám, a csapat maximális teljesítményt nyújtott, a közönség pedig maximálisan kiélvezte mindezt.

A 30Y után, ahogy sokan mások, mi is sebtiben a ruhatár felé vettük az irányt, kihasználva, hogy lábaink már nem sokáig bírják a megterhelést, és fáradtan, de feltöltődve búcsúztunk egy kiváló estétől és az Akváriumtól a viszontlátásig.

govinda

Fotók: Nagy Márton, Forrás: facebook

cimkék
- 30Y, Akvárium Klub, Badgers, Fák alatt, koncertbeszámoló, Magidom

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább