2012. október 23.
Nyugodt szívvel kijelenthetjük: Mick Harvey csalódást keltő és unalmas koncertet adott október 21-én az A38 Hajón! Nagy várakozással tekintettünk az este elébe, ám jókedvünk – bár el nem múlt – nem is csapott át fergeteges extázisba, inkább kellemes álmosság lett úrrá rajtunk.
A koncertet meglepetésre Harvey zenekar nélkül, egy szál elektromos gitárral, illetve Rosie Westbrook elektromos nagybőgőssel kiegészülve játszotta végig. Az est vázát az új nagylemezről (Sketches From The Book Of The Dead, 2011) eljátszott hét dal alkotta, illetve elhangzott néhány szám a korai lemezeiről is. A csúcspontként aposztrofált pillanatot - ha egyáltalán lehet ilyet mondani egy „csendesülős” koncerten - Hank Williams Said It Best című száma jelentette. A helyszínen megjelent viszonylag gyér közönség angol nyelvű képviselői megpróbáltak ugyan bekiabálással néhány slágert követelni (Bonnie & Clyde, Intoxicated Man, Out Of Time Man), ám úgy tűnt, ez sem hatotta meg a mestert, aki miután leadott egy 55 perces koncertet, visszajött még négy szám erejéig, de semmi több nem történt.
Kétségtelen, hogy Mick Harvey egy szimpatikus, szép orgánumú, érett korú pasas, aki tele van zenei világfájdalommal, a fellépés közben pedig nagyon közvetlen és barátságos volt, többek között magyar szókincsét is felvillantotta. Összességében mégis nehéz feladatra vállalkozott, amikor egy átlagos koncert lírai betét részét próbálta feltupírozni és önálló estként eladni. Ez lehet jópofa ötlet egy hangulatos, viszonylag kisebb zenei pubban, de az A38 Hajó nagyterme nyilvánvalóan más jellegű bulikra szolgál. Jegyezzük meg, hogy a közönség mindezzel együtt toleranciából jelesre vizsgázott, hiszen véleménynyilvánítás gyanánt megelégedett a félig üres koncertteremmel, és az udvarias tapssal a számok végén.
Annyi bizonyos, hogy a hangerő és a hangulat senkinek a dobhártyájára és lelkivilágára nem jelentett nagy veszélyt, illetve sajnálatunkra elmaradt az a különleges élmény is, amely csak ezen a színpadon élhető át, nevezetesen, amikor a táncoló emberek talpa ringásra készteti a hajót. Nem baj, talán az anyazenekar, a Nick Cave And The Bad Seeds gitárosaként dögösebb lesz a következő fellépése, feltéve, hogy tiszteletüket teszik valamikor kis hazánkban… Addig pedig marad a Gainsbourg feldolgozások és a többi hangszer hiánya miatti keserű szájíz.