2012. augusztus 6. | govinda

Hajó, ha jó a kedved

Július 31-én kedden az A38 hajó tetőteraszán a már megszokottnak mondható program várta a közönséget: ez alkalommal is egy remek estét helyezett kilátásba a Random Trip csapata. A két alappillér, Delov Jávor és Dj Q-Cee mellett a billentyűknél Kardos Norbert, a basszusgitárnál Takács Donát, a mikrofonok mögött pedig Judie Jay és Fehér Balázs lépett színpadra. Lennék kritikus a teljesítményükkel szemben, a probléma az, hogy nem tudok az lenni.

A ritmusszekció megint kíméletlenül diktálta az iramot, hogy ezúttal se maradjon egy láb sem mozdulatlan - Jávor dobmunkája (aki szó szerint az egész történet lelke) minden alkalommal meglep; a billentyűszólók szórakoztatóak és változatosak voltak, a frontvonalban lévő énekesek pedig mindenkit elvarázsoltak. A hajó tetőterasza egy viszonylag pici, hangulatos és barátságos helyszín – afelől azonban ne legyen kétségünk, hogy Judie Jay ennél ezerszer nagyobb tereket is képes betölteni elképesztő hangi adottságaival és magával ragadó kisugárzásával. Folyton az volt az érzésem, hogy neki most legalább egy többezres angliai stadion deszkáin kellene állnia, akár egyes-egyedül is, mert ez a legkevesebb, amit a tehetsége érdemel – az aznap esti közönség örömére viszont Judie a hajón maradt, hogy másfél órán keresztül szórakoztasson bennünket. Egyébként persze a teljes társaságot érdemes lenne feltenni egy nagyszínpadra, széles tömegek elé, de való igaz, hogy ezzel veszítene a varázsából az esemény.

Akkor is öröm lett volna Balázst és Judie-t együtt látni a színpadon, ha történetesen lenémították volna őket: a közöttük lévő kémia és összhang önmagában is szívderítő volt, ami egyrészt megkönnyítette az improvizálást, másrészt sokat hozzátett a hangulathoz. A hangjuk félelmetesen passzol egymáshoz, mindkettejüké karakteres és ha kell, könnyed, de ha úgy adódik, bizony tisztességesen leszaggatja a tetőszerkezetet. Mint általában, most is fájó szívvel vettem tudomásul, hogy ami a Random Trip-bulik előnye, az egyben hátrányuk is: nevezetesen, hogy nem hallgathatjuk vissza az ott született dallamokat bármikor kedvünkre. Nagy szerencsénkre ezúttal készült néhány jó minőségű felvétel is.

Összegzésként azt tudom mondani, amit általában: a Random Trip-sorozat az egyik legjobb dolog, amibe Budapesten botolhat az ember, függetlenül az aktuális felállástól, vagy hogy éppen az őszi időszakban az Instantban, vagy nyáron a Dunán találjuk meg őket. Januárban ünnepelték működésük harmadik évfordulóját – talán a rengeteg koncertlátogató társam nevében is mondhatom, hogy remélem, ennek a sokszorosát érik meg. Kritikát csak akkor leszek képes velük szemben megfogalmazni, ha adnak rá alapot: erre eddig még nem volt példa.

govinda