3427 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Fishing on Orfű 2011

2011. június 24. | Anikó

Varga Livius: Ennél sokkal kevesebbre vágytam

Copyright:

Varga Livius, aki a Quimbyben és A Kutya Vacsorájában is „magát adja” egy pillanatra sem áll meg. Livius a Quimby európai turnéja végeztével, a zenekar 20. születésnapjára készülve, és A Kutya Vacsorája album megjelenése előtt beszélt minderről, valamint arról, hogy hogyan is éli meg a sikereket.

Nemrég ért véget az európai turnétok, milyen élményekkel gazdagodtatok? 
- Több szempontból is nagyon felemelő volt. Először is azért, mert utazni mindig jó. És ugye muzsikálni meg a másik legnagyobb jó! Mikor a kettő össze van kötve - hogy kirándulunk is meg játszhatunk is - az meg pazar! Kis klub koncertek voltak, amiket mi nagyon kedvelünk, némelyik olyan pici helyen volt, hogy a Quimby őskezdetekre emlékeztetett. Ezáltal volt benne egy ilyen nosztalgikus vad romantika. Ez mindenképpen sikeres koncertsorozat volt, mindenhol teltházzal játszottunk.
 
Milyen volt a közönségetek összetétele? 
- Jellemzően Pozsonyban magyarok voltak, akik átjöttek vagy akik kinn laknak. Prágában már kevesebb helyben lakó volt, inkább azok voltak többen, akik a sörözésüket összekötötték a Quimby koncerttel, tehát kirándultak tulajdonképpen. Berlinben a helyi diaszpórának játszottunk, ők elhozták a német barátaikat, akikkel utána összeültünk, és együtt sörözgettünk.  Utrechtben volt egy komoly része a közönségnek, aki a helyi rockerek, punkok és alter arcokból állt. Ők voltak azok, akik arra a helyre mindenképp odamentek volna bulizni. Nem kellett megvenni senkinek a jegyet, aki nem akarta megnézni a koncertet. De a zene kihallatszott, és egyik a másik után jött be. Londonban szintén bőséggel jelen voltak a helyiek, de a londoni magyarok közössége elég nagy, kb. 6-700 fős férőhelyet megtöltöttünk. Zárásként főleg a magyarok jöttek el a Párizsi Intézetbe, de minden társaság hozott egy díszfranciát, akit be is mutattak nekünk a koncert végén. Nagy beszélgetés kerekedett belőle. Kézdivásárhelyen pedig csak magyarok közönségünk volt. 
 
Rögzítettétek is ezt a turné, mik a terveitek a felvétellel? 
- Leginkább magunknak készítettünk kalózvideókat, hogy az emlékeket megőrizzük. Nagy turnébeszámolót nem tervezünk belőle, de lehet, hogy a filmünkben fel-fel fog tűnni egy-egy részlet, vagy legalábbis az ott szerzett élmények feldolgozása. De ez még a jövő zenéje, nem akarok olyanokat ígérni, ami esetleg máshogy alakul. 
 
Az Instantban forgattatok nemrég a rajongók bevonásával. Ennek mi volt a célja? 
- Az alapötlet az volt, hogy legyen mindennek klipje, és ezt oldjuk meg egyszerűen. Azaz csináljunk egy próbahelyzetet, esetleg egy kevés közönség bejöhet, de legyen hangulatos a hely, világítsuk meg, és vegyük fel. És ez lesz a youtube-on minden számnak a klipje. De aztán megkértünk egy rendezőt, elindult az agyalás: mi lenne, hogyha tennénk bele ilyen-olyan jeleneteket. És most, a végén már majdnem a mozifilmnél tartunk. Úgyhogy ősszel bemutatunk valamit, ami klipnek indult, de egészen más, annál jóval több lesz.  
 
Dvd-n fogjátok kiadni?
- Nem. Szeretnénk, ha moziba menne. Utána esetleg DVD-n. Nem tudom, hogy később milyen sorsa lehet. Nyilván az internetre egyből felcsapja, aki hozzájut. 
Ez a 20 éves születésnapunknak egyfajta ünneplése, egy mérföldkőszerűség. És ebből az anyagból - főleg azokból a számokból, amik nincsenek gyakran rögzítve - mindenképpen szeretnénk egy audió változatot is kiadni. Lesz ebből lemez, film és ki tudja még mi?! 
 
Mivel ünnepelitek még a 20 éves évfordulótokat? Csak nem lesz Aréna buli?
- De igen. Tudom, nem jellemző ránk. De azt gondoltuk, hogy az olyan béna szülinapi buli, hogy van egy szülinapi koncert hónap, és eljátszunk mondjuk 10 koncertet. Az érdeklődés meg hatalmas. Nem illik a születésnapunkra nem meghívni a legkedvesebb barátainkat, és ez pedig az egész közönségünk. És bár azt szoktuk mondani, hogy nem baj, ha valaki kiszorul egy koncertről, hát majd eljön a következőre. De szülinapiból egyet akarunk tartani, így „bekényszerülünk” egy nagyobb helyre. De mi azért Quimbys módon próbáljuk ezt oldottá, klubosabbá varázsolni. És apró meglepetéssel készülünk, hogy olyan élménye legyen az embereknek az Arénában, ami egy csarnokban ritkán van.
 
Mikor tartjátok pontosan az Aréna koncertet? Vendégfellépők lesznek?
- November közepére tervezzük. Sztárvendéget nem hiszem, hogy hívnánk. Vagy még nekem is meglepetés. Azért, hogy felturbózzuk a koncertet, hogy legyenek még húzónevek a plakáton, na, ilyen szinten nem tervezzük! Aztán lehet, hogy olyan számokat játszunk, ahova a haverok eljönnek, olyan hangszerekkel, amiken mi nem tudunk játszani. De ez még nincs eldöntve. Még a repertoárt se állítottuk össze. Óriási vitáink vannak. Minden héten beszélünk arról, hogy mit kéne lejátszani. Az összes dalt csak nem adhatjuk le! Tudod, úgy készülünk rá, mint ahogy a 18 éves szervezi a szülinapi buliját: amikor a szülei először elmennek otthonról. Csak mi már a 40-et karcoljuk.
 
Körülbelül egy-két éve folyamatosan teltházzal játszotok, ugye?
- Sokkal több nem lehet. Előtte is játszottunk teltházakat, csak akkor még nem volt rendszeres, hogy majdnem ugyanannyi ember kiszorul. Nem is sűrítjük a koncerteket, amikor lehet. Megtartjuk egy olyan szinten, ami egészséges a játék szempontjából is, meg nekünk se lesznek elvonási tüneteink. Nem akarunk dömpinget saját magunkból. Tudom, hogy a népszerűség magas fokára, egy underground zenekartól el sem várható szintre jutottunk. Le lehetne rángatni még egy-két bőrt a rókáról, de mi óvatosak vagyunk, hosszú távon szeretnénk zenélni, nem akarjuk, hogy megunja bárki. Olyan ízléses szinten próbáljuk tartani a koncerteket, inkább a minőségen dolgozunk többet, kevésbé a mennyiségen. 
 
Mit gondolsz arról, hogy a Quimby lett a legnagyobb alter zenekar?
- El sem hiszem. Ennél sokkal kevesebbre vágytam, amikor elkezdtem. Én csak zenélni akartam. Az volt bennem, hogy hú, de jó lenne megélni a zenéből! Nem mindig az, hogy melóból jönni és melóba menni koncert előtt/után. Ez megvalósult úgy öt éve. És ezalatt az elmúlt öt év alatt még sokkal magasabbra emelkedett az ázsiónk. Néha magam is meglepődöm. Én még nem tudom ezt annyira természetesnek venni. Igyekszem magam megbecsülni, keresem az okát, hogy ez hogy történhetett. 
 
És megtalálod? 
- Hát nem igen. Sok munkát tettünk bele, de ismerek olyanokat, akik sokat tesznek bele, és nem jön össze. Valahogy találkozott itt sok minden. Az égiek így akarták. 
 
Nem feledkezhetünk el a tagok saját projektjeiről sem, amelyek párhuzamosan futnak. Hogyan tudjátok összeegyeztetni a Quimbyvel?
- Nem olyan nehéz, mert a Quimbyt prioritásnak tartja mindenki. Szabadidejébe meg mindenki azt csinál, amit akar. A szervezés elég 21. századi módon megy és mindenki toleráns, segítjük egymást, játszunk egymás projektjeiben. Olyan az egész, mint egy bonyolult család. 
 
Ennek az egyik része A Kutya Vacsorája. Mikorra várhatjuk az új albumot? 
- Tudod, milyen az az időpont? Mint a kutya vacsorája. Nomen est omen. Februárban márciusra terveztem. Novemberben meg februárra. De közben folyamatosan halad a dolog.  Hogy konkrétumot is mondjak: éppen az analóg masterelésen vagyunk túl. 
 
És mit tudhatunk a lemezről? 
- Annyi biztos, hogy a hanghordozónak csont alakja lesz. A nagy Kutya számok vannak rajta és egy-két új dolog. Hangzásában olyasmi lesz, amit a színpadon meg a honlapon levő demóinkon nem igen lehet hallani. Nagyon kidolgozott hanganyag. Elég sokat kotlottunk rajta, de megérte. Nagyon büszke vagyok rá. Ez nem is annyira engem dicsér, nálam csak az éneket, ami egyébként nem a legjobb rajta. Mindenkire büszke vagyok, aki ezen a projekten dolgozott. Különösen Vastag Gábor hangmérnökre, aki olyan kreatívan járult hozzá az egészhez, még úgy is, mint zenész. Kovács Gerire, a gitárosunkra, aki szintén zenei producer volt. Rengeteget tanultam tőle a felvételek során. Szóval jó kis zsíros anyag lesz!
 
Másképp éled meg A Kutya Vacsorájában betöltött frontemberi szereped?
- Persze, kevesebb dologra kell figyelnem a Kutyában. Sokkal könnyebben mennek az improvizációk: intésekből, kacsintásokból ért mindenki. Tulajdonképpen nem kell senkivel egyeztetnem, hogy mit mondok, mennyit beszélek, és mikor vezénylem le a számot. Közelebb van az improvizatív performanszhoz. Könnyen rá lehet venni a többieket a zenei tréfákra. Oldottabb egy kicsit… bár azt nem lehet mondani, hogy túl merev vagyok a Quimby koncerteken. De ha lehet, még oldottabb vagyok a Kutya koncerteken. 
 
Februárban bekötött kézzel zenéltél, most nyakmerevítőben láthatunk. Az oldottság ugye nem megy az épséged rovására?
- A nyakmerevítő most is rajtam van, elég jó így negyven fokban. Egy rossz mozdulat miatt becsípődött egy ideg. Szerintem egy eltúlzott színpadi mozdulatomnál történhetett, amit úgy 22 éves koromra terveztem, és elfelejtettem, hogy közben 40 lettem. Ott nem vettem észre az adrenalintól. A doki azt mondta, hogy semmi gáz, ússzak a hátamon, hordjam a nyakmerevítőt, és majd helyre kattan. És ne felejtsem el azt, hogy 40 vagyok. Könnyelmű, gyors mozdulatokat ne tegyek, nem vagyok én titkosügynök! 
 
Úgy tűnik, hogy nem érzed magad 40-nek.
- Hát nem tudom, én annak érzem, mert mindig készülök a következő születésnapomra. A 40 eggyel jobb, mint a 39, ami eggyel jobb a 38-nál. És az öregségnek még nincsenek rajtam az ijesztő jelei. Mikor az ember hangulatára rámegy a kora, az a gáz. De én láttam már vigyorgó 95 éves embert, akivel nagyon jót lehetett beszélgetni. Abszolút úgy éreztem, hogy van remény nekem is. 
 
Elégedett vagy az életeddel, ugye?
- Abszolút.
 
Mit tartogat a nyár, a fesztiválszezon?
- A nyár már a nyakunkon van, most megyek Alsóörsre, fogunk játszani a Kutyával és a Quimbyvel is. Én meg már ma lemegyek pecázni. Összekötöm a kellemeset a hasznossal. 
 
A Fishing on Orfűn is végig ott leszek, nem csak a koncerteken, de fröccstúrát is vezetsz. Van kedvenc fesztiválod? 
- Orfűre mindig egy nappal korábban megyek, van egy pecanapunk előtte. Tóátugrást, fröccstúrát vezényelek. Időnként a tehetségkutatón is részt veszek, mint zsűri. Bár erre semmilyen erkölcsi alapom sincs: arra, hogy a nálam tehetségesebbeknek osztom az észt. De azért szívesen veszik. Úgyhogy Orfű az egyik szívem szottya. A nagy kedvencem. Én ott szeretek lenni. Mikor onnan el kell jönni, hát én bele tudok abba egy kicsit bolondulni. Annyira emberi léptékű az a fesztivál, van saját kis arca, ami nagyon tetszetős pofika. A másik kedvenc fesztiválom az Ördögkatlan, hasonló okokból, nagyon jó a kisugárzása. Azt is szeretem, ha van egy falu, ahova el lehet sétálni. Nem csak az egyensátrak vannak, minden egyen és megépített. Mindkettőben tetszik, hogy ott van egy tó vagy patak, vannak borospincék, pici posta, kisboltok. A nagyon mű, egyen fesztiválokon talán nem tudom annyira elengedni magam. Nem mintha bármelyik fesztivál megijesztene! De ettől kedvenc a kedvenc.  
 
Anikó
 
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2011. június 28.

Szomjúhozd a zenét. Haverok, buli, kappan

Sokat gondolkoztam, hogy tudom megragadni tömören és lényegre törően az idei Fishing on Orfű hangulatát, majd rájöttem, hogy mindig a legegyszerűbb megoldások a legjobbak, következzenek azok az érzések, amik megszálltak azalatt a három nap alatt. Remélem, nem tévedek. Akkor lássuk! Tovább

2011. június 27.

Láblógatás a napsütésben, avagy rekordot dönteni semmittevésből

Minden tapasztalt fesztiválozó tudja, hogy semmit tenni, inni és bulizni fárasztó dolog. A harmadik nap első fele ezért leginkább regenerálódással telt, fel kellett készülni a záróakkordok csapására. Tovább

2011. június 27.

Egy őrült energia bomba Orfűn

A második este koncertügyileg a megszokások jegyében telt. Vannak koncertek, amik mindig listára kerülnek, mint a Quimby meg az Óriás. És még az is kiderült, hogy a sült krumpli még mindig isteni. Tovább

2011. június 27.

Vihar vs fesztivállapot

Általában az első fesztivál estéim a leggyengébbek, de idén egyáltalán nem beszélhetünk fogokozatokról a napok között. Mindegyik fantasztikus volt: kedvenc zenék, jó fej emberek, sírva röhögések már csütörtökön. Tovább

2011. június 27.

Így látták a Fishing On Orfű horgászai

A Fishing on Orfű - a tó közelsége miatt - tökéletes terepet kínál az aktív pihenésre. Persze a fesztivál nevében is benne van a fishing, de azt én sem gondoltam volna, hogy valaki ezt ennyire komolyan veszi, és tényleg horgászással tölti a reggelt. De voltak ilyenek és meg is kérdeztem őket arról, hogy mindez hogyan fér bele a fesztiváléletmódba. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky