2011. június 27. | -dorkat-
Akrobaták a víz felett, alternatív sátorhelyek
Nem először vágtam neki a Fishingnek, így tudtam, hogy bármi történik majd előbb-utóbb így is, úgy is csak a sok röhögésre és a jó koncertekre emlékszem majd. Az idei kezdés is kissé döcögős volt, de megint szerettem.
- megosztás
- kapcsolódó linkek
A Fishing on Orfű ideje megint elérkezett. Idén sátorral vágtunk neki a hazai legnagyobb alterfesztiválnak. Hogy könnyítsünk a helyzetünkön, az internetes szociális háló segítségével szereztünk két fiatalembert, aki elvitt minket. Hála Istennek nem baltás gyilkosok voltak, így időt és pénztárcát kímélve már délben lent voltunk Orfűn. Egyébként abszolút szerencsésnek mondhatjuk magunkat: nem csak, hogy felgyorsítottuk a helyszínre jutást, de annyira jó fejek voltak a srácok, hogy gyakorlatilag végig röhögtük az utat. Kell ennél jobb hangolás egy fesztre? Szerintem nem.
A viszonylag gyors sorbaállás után úgy döntöttük, minél előbb felállítjuk a sátrat, hogy megnézhessük a fesztivál legújabb és legőrültebb mulatságát, a tóátugrás legújabb formájának kitalált Slip and Slide-ot. Kicsit nehezen sikerült eljutni a partra, ekkor ért ugyanis első döbbenet: a Mutans kemping gyakorlatilag egy ős-mező, amit csak a fesztiválozók kedvéért nyitottak. Ötletnek jó, de a szemünk elkerekedett: a kijelölt mezőn ugyan sok sátor elfért, azonban az egész terület lejtett. Ez a későbbiekben sok röhögést okozott: jó azt megállapítva felkelni, hogy ugyan a sátor alapterületére panasz nem lehet, mi mégis szorosan voltunk. Ugyanis bárhogy feküdtünk, nem találtunk egyenletes talajt, így körülbelül nem volt olyan 10 perc, hogy nem a sátor aljzatából igyekeztünk volna magunkat visszatornázni a felső szekcióba. De hát egy fesztiválra végül is nem aludni megy az ember, nem?
Így végül is nem értünk oda az elejére a tóátugrásnak, de a meglepetés erejével hatott. Ekkora mókát! Egy vizezett, szappanozott kifutóról kihúzták a biztonsági öltözetbe szorított bátor jelentkezőket egy jetski segítségével, akik az út végén lévő dobbantóról hatalmasakat csattantak a vízbe. Sajnálom, hogy nem voltam bátor, de körülbelül két óra és három sör kellett ahhoz, hogy hős legyek, addigra pedig véget ért az egész.
Miután Varga Livius kommentárjaitól, a sok napsütéstől, a legújabb ismerősöktől és a kevés alkoholtól igazán fesztivál hangulatba kerültünk gyorsan egy-két óra lett, indultunk is vissza a fesztivál területére, kicsit átöltözni, meg enni valamit finomat, szerencsére válogatni bőven lehetett. Az felfedező körút egy kisebb sokkal kezdődött. Az A38 színpadon legelőször egy kalocsai illetőségű ordibálós metál együttes lépett fel, a MyDarkRoom, 20 körüli srácokkal. Hát kímélték már jobban a fülemet: képileg és hangilag is. Mert az tényleg fájt. Ennyi talán elég is róla. Akkora trauma végül is nem ért: az este többi része muzsika volt a fülemnek meg a lelkemnek igazán, de erről majd később.
-Dorka-
Szólj hozzá!
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.