3427 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2011. május 31. | NG

Bajnokok Ligája, Larry Hangman és The Carbonfools egy este

Copyright:

A BL-döntő és két nagyszerű zenekar jóvoltából sok ember gyűlt össze szombat este a Gödörben. Egészen pontosan totál teltház volt. Nemcsak a két focicsapat, hanem az együttesek is sokat készültek erre az eseményre. Azt már tudjuk, hogy a Barcelona nyert, és a szombati teljesítményük alapján megérdemelten, nézzük, mi történt a folytatásban.

Én azok közé a rajongók közé tartozom, akik nehezen viselik a kedvenceiket érintő változásokat, legyen szó akár műfajváltásról, akár bandatagok cseréjéről.
 
Nehezen szántam rá magam szombat este, hogy a BL-döntő után lemenjek a Gödörbe a Larry Hangman és a The Carbonfools koncertekre. Az egyik zenekarról nem sokat tudtam, csak annyit, hogy régebbi formáció, új tagokkal, új dalokkal. A másikról annyit, hogy imádom őket, de a zenekar átalakult, és féltem, mit kapok a rajongásomért cserébe.
 
És akkor a húrok közé csapott a Larry Hangman...
 
Szerencséjük volt, mert a CRBNFLS-ra érkezett közönség nyitott volt az újra, már a koncert kezdésekor tömve voltak az első sorok, és szép lassan az egész terem megtelt. Az viszont nem a szerencsének tudható be, hogy a közönség a passzív nyitottságból átcsapott táncoló, éneklő tömeggé. Egyre komolyabb a tábora a csapatnak és a produkciójuk alapján, ez nem is meglepő.
 
Természetesen a dalok nagy része még ismeretlennek számít, de a lelkesedés és hitelesség minden bizonnyal megérleli majd gyümölcsét. Volt minden, feldolgozás, pörgés, melankólia, erősebb és gyengébb dalok, technikai probléma, amit egy kis zavar után az énekes kreatívan oldott meg a közönség bevonásával. Még az sem sokat rontott a hangulaton, hogy a hangosítás pocsék volt, a szöveget nem lehetett érteni, és azt is nehéz lett volna csupán a hangzás alapján megállapítani, milyen hangszereket hallunk.
 
És amire nem is számítottam, amikor elindultam otthonról...
 
Fennhangon énekeltem, hogy „Most Júlia nem akar a földön járni, fölszállt inkább a fejünk fölé…”. Bizony-bizony, bár a fiatalabb korosztály nem ismerte a szöveget, az idősebbek – 30 felett – némi nosztalgiával daloltak a zenekarral együtt.
 

 
Még egy meglepetés is belefért, Prieger Fanni (Anima Sound System) feltűnt a színen egy dal erejéig, amit én igazán élveztem, bár még sosem hallottam korábban. Ez a dal, egy Anima Sound System remix tulajdonképpen, amit most közösen adtak elő a nagyközönség előtt, afféle ősbemutató gyanánt.
 

[link] by larry hangman

 
Néha Kispál, időnként Vad Fruttik koncerten éreztem magam, de valószínűleg ez abból adódott, hogy egy ebben a formában új, a saját hangját kereső zenekarról van szó, akik szerintem hamarosan ezekhez a zenekarokhoz hasonló rajongótábort tudhatnak magukénak.
 
És azután jött a várva várt és rettegve félt koncert, az átalakult The Carbonfools-szal. És csalódtam. Kellemesen. A hangosítás csodaszámba menően megjavult, Fehér Balázs koncentráltan és felpörgetően énekelt, Kelo a tőle megszokott színvonalon dobolt (hozzátéve, hogy a második koncertjét nyomta, mivel ő a Larry Hangman dobosa is), a két gitáros (Milan és Steve) pedig fiatal lányokat sikításra késztetve bűvölték hangszereiket. 
 
Kaptunk ízelítőt régi és új dalokból és bemutatták, hogyan gondolták újra saját szerzeményeiket a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójának alkalmából készített remixekben. 
 
Említettem, hogy nem szeretem a változásokat… és most azt éreztem, hogy így egységesebb képet mutat a zenekar. Megjelenésben és hangzásban egyaránt. És nem bántam az átalakításokat, sőt, megkockáztatom, hogy az elmúlt idők legjobb The Carbonfools koncertje volt.
 

 
Én nagyon jól éreztem magam, és úgy gondolom, ennél jobb szombat esti programot nem is tudtam volna elképzelni. Abban biztos vagyok, hogy a Larry Hangman-ről sokat fogunk még hallani, a CRBNFLS pedig úgy tudott megújulni, hogy az nem ment a minőség rovására.
 
NG

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
ugyanmár 2011. máj. 31.  12:29 1
nem tudom hol állhatttál de a hangzással semmi baj nem volt. vagy nem figyeltél...?
a hangszereket pedig nem nehéz kitalálni - én láttam is őket...
jah, se kispál, se vad fruttik. akkor nem lettem volna ott!
és még valami: nem vagyok 30 felett - hál isten - de a júlia nekem is bejött.
c.
   

2019. szeptember 16.

Mókás kedvű Morcheeba koncert a Balaton Piknik legvégére

Voltunk már Morcheeba koncerten többször is korábban, de mindeddig egész más élményt nyújtottak a brit együttes fellépései. Gondolkoztunk, mi történhetett tegnap az énekesnővel, és arra jutottunk, vagy valamilyen tudatmódosító, vagy pusztán a Balaton, az éjszakai fényekben pompázó Gömbkilátó, és/vagy az erdő illata igézhette meg őt, hogy olyan bolondozós hangulatba jusson…de igazából mindegy is, a hangja csodás volt ezúttal is, a fellépés pedig egyben energikus, kellemes és bájos! Tovább

2019. szeptember 16.

Altatódal, háttérzene – de így imádtuk: José Gonzalez volt a Balaton Pikniken

Nem voltunk félrevezetve, tudtuk, mire számítsunk zenei fronton a Balaton Pikniken. Büszkén hirdették a szervezők az eseményleírásban, hogy nem fogjuk kirúgni a ház oldalát, és hajnalig bulizni se akarunk, helyette chillezős, kellemes, háttérzenének való fellépésekre készüljünk. Így is volt, köszönhetően José Gonzaleznek – amit vártunk, meg is kaptuk, élmény volt. Tovább

2019. augusztus 21.

Tűzijáték helyett Bury Tomorrow

2019. augusztus 20-án tért vissza hozzánk Nagy-Britannia egyik legjobb metalcore bandája, hogy a sok előzenekaros, matiné időpontos koncert és fesztiválos fellépés után végre önállóan, saját jogon adjanak egy felejthetetlen koncertet a rajongóiknak. A bemelegítésről a két év hiátus után visszatérő Inhale Me gondoskodott. Tovább

2019. július 29.

Pénteki levezetés, avagy Nova Prospecten jártam

A csütörtöki Architectset muszáj volt valami könnyedebb, de legalább annyira szerethető koncerttel lefojtani, a Nova Prospect tetőteraszos bulija az A38-on pedig erre tökéletes választásnak bizonyult. A bemelegítésről a szegedi Colmena és a fővárosi Touch Me Not gondoskodott. Tovább

2019. július 29.

Az Architects még mindig hibátlan élőben

Csütörtökön a brit metalcore legjobb élő bandájának választott Architects bizonyította a Budapest Parkban, hogy maximálisan kiérdemelték a fenti titulust! A bemelegítésre csak honfitársakat hoztak a szigetországból, névlegesen a Loathe, a Rolo Tomassi és a While She Sleeps bandáját, akik mind méltónak bizonyultak a hatalmas színpadra. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky