2010. április 25. | Betty

Galéria! Teltház a PEN-en 30Y-al és PASO-val

Péntek este már több együttesnek is sikerült teltházat csinálnia a Pécsi Egyetemi Napokon. A 30Y és a Pannonia Allstars Ska Orchestra mellett az Egyesült Államokból érkező Tito&Tarantula volt a húzónév. Elérkeztünk a Tehetségkutató végéhez, az utolsó két döntős zenekar adott koncertet. Rekordszámú, 5.000 néző látogatott ki a PEN-re.

Az utolsó előtti napon sikerült eljutnunk végre a Pécs2010 színpadhoz is, hogy belenézzünk a Tehetségkutató utolsó fellépőinek koncertjeibe. Az egyik döntős a The Three Teadies volt, hozzájuk már volt szerencsém Budapesten. A banda early regaae és rocksteady stílusú feldolgozásokat játszik, de a 25 perces fellépési időbe belecsempésztek két saját szerzeményt is. Sajnos a korai időpont miatt még kevesen lézengtek a sátorban. Szombat késő este a közönségszavazatok alapján eredményt hirdetnek, így gyorsan mi is szavaztunk.

Utánuk siettem át a nagyszínpadhoz, ahol Tito &Tarantulára, akikre sokan kíváncsiak voltak, a koncertről bővebben a MyMusic másik cikkében olvashattok. Igazából az utánuk következő két magyar együttes vonzotta be a legtöbb embert a sátorba. A péntek este tanulsága számomra az volt, hogy hiába a külföldi húzónevek, nem kíváncsiak rájuk annyira az emberek, mint az ismert hazai fellépőkre. Ez azért furcsa, mert ez utóbbiak szinte mindegyik fesztiválon ott vannak, míg ezek a külföldi bandák nagyritkán jönnek csak el Magyarországra.

Az est legjobban várt zenekara a 30Y volt, ami érthető is, lévén, hogy pécsi bandáról van szó. Mondanom sem kell, hogy full teltház volt a koncert alatt. Imádta őket a közönség és látszott, hogy ők is élvezték a hazai fellépést. Beck Zoli többször is szóvá tette hogy a tavalyihoz képest milyen kevés decibellel szólhat a zene, majd felszólította a közönséget, hogy hozzanak létre egy kezdeményezést a 120 decibelért. Tavaly ugyanis rengeteg feljelentés érkezett a PEN hangereje miatt, így a szervezők idén a békesség kedvéért csupán 100 decibelt engedélyeztek. Jó hangulatú, zúzós 30Y koncert volt a pénteki, de semmi extra, csak a megszokott számok és az elmaradhatatlan slágerek, mint például a ’Bogozd ki’, a ’Semmi szédítő magasság’, a ’Puhatalpú lányok’, az ’Ül és vár’ vagy a ’Sötét van’. A ’Szenes’ című szám meg pont ideális volt a pécsi helyszínhez.

Ezen a koncerten éreztem azt először –a tömegnyomor mellett-, hogy annyian ugrálnak és tombolnak, hogy mindjárt összedől a sátor. A ráadás sem maradhatott el, három számra még visszajöttek a srácok. A kőkemény ’Respekt’ dallal stílusosan feltették az i-re a pontot és szereztek a rajongóknak egy jó napot a közös pacsizásokkal.

Őket követte a PASO a nagyszínpadon. Annak ellenére, hogy teljesen más stílust nyomnak, mégis ugyanolyan teltházat tudtak csinálni, mint a 30Y. Nem véletlenül, hiszen az idén 7 éves PASO neve garancia a jó bulira. És aznap este sem kellett a bandában csalódnunk: remek hangulatot hoztak össze, végre azt éreztem, hogy egy fesztiválon vagyok. Volt többek közt a ’Tenkes Kapitánya’, a ’Ska-bah-dub’ és a ’Babylon Focus’ de hiányoltam a ’Hello, Gagarin!’ és a ’Lakótelep’ című kultikus számokat. A tavaly decemberben megjelent új album (Feel the Riddim) számai mellett már nem férhet minden bele egy bő egyórás koncertbe. Ráadásként a ’Budapest’ című szám mellett a nagy kedvenc ’Hungarian Dish’ is elhangzott az új albumról.

Sikerült még a Barabás Lőrinc Eklektric végét elcsípni. Ezen az estén Fábián Juli lépett fel a zenekarral. Nemrég hallottam őket egy budapesti szórakozóhelyen, ott csöppet csalódás volt nekem a zenekar, de itt –igaz csak pár számot hallottam- most sokkal átütőbbek voltak.

Pénteken végül négyig, azaz zárásig pörögtünk, szó szerint úgy hajtottak ki minket a többi emberrel együtt a biztonsági őrök. Így megint aktuális volt a körünkben már szállóigévé vált, ’Emese, zár a ruhatár!’ felkiáltás.

Betty