2009. augusztus 11. | frontvájár

Depi.biz Placebóval

A 15 éves és immáron hatlemezes Placebo nagyra nőtt, és könnyedén lépett ki depressziós köreiből a napfényes popsztár-státuszba. A Sziget szombati csúcskoncertjére a szokásosnál vidámabb új lemezzel és távol-keleti reklámszerződéssel érkeznek Brian Molkóék.

A nem csak zenéjükben, de külsőségekben és életvitelben is jellegzetesen alternatív brit rockerek a Motorola ROKR fantázianevű telefonjának lettek a reklámarcai Koreában, és a kampányt augusztus elején stadionkoncerttel is megerősítették Szöulban, ahová ezt megelőzően csak egyszer, 2006-ban látogattak.

Az 1994-ben alapított Placebo a hatodik stúdióalbumánál tart, immáron több mint tízmillió példányt adva el világszerte. A fájdalmas témákat fájdalmas hangokon előadő slágerek, mint a Nancy Boy, az Every You Every Me és a Bitter End után az új lemez, a Battle for the Sun ismét tartogat néhány kincset, például az első kislemez For What It’s Worthöt, az Ashtray Heartot (amely a zenekar eredeti nevét örökíti meg) vagy a címadó dalt.

Az új lemez azért is érdekes, mert a Placebo mély üzleti megfontolásból megvált a kiadójától, a lemezmogul Virgintől, és egy független céghez, a PIAS Recordingshoz igazolt. A zenei téren is sok változás van, amit az új dobos, a mindössze 21 éves Steve Forrest is elősegít energikus játékával. Stefan Olsdal basszusgitáros szerint azért volt érdemes az alapítótag Steve Hewittot lecserélni, mert az ifjonc segítségével „vegre megint élvezzük ezt a rohadt rock’n’roll cirkuszt”. Tény, hogy az új elmez vidámabb, színesebb a korábbiaknál, különösen a súlyos és kegyetlen Medsnél, aminek a stílusától a Placebo tudatosan akart eltávolodni. A lemez hangzásának újszerűségét köszönheti annak is, hogy az elektronikus segédeszközök helyett ezúttal a zongora, a fúvósok és a vonósok kerültek elő, néhol mintha funkys, máshol könnyed táncdalos hangulattal vonva be az egyébként szokásosan zúzos rockmotort.

Olsdal szerint érződik egy karakteres fejlődés a Placebo hat lemezén át, ezt azért inkább a hallgatóra bíznánk, de az biztos, hogy felnőttesebbnek tűnik az új repertoár, és egyúttal benne van a keresgélés is az új piacok, az új bevétel felé. A címmel és a borítóval megerősítve pedig egyértelmű az üzenet: elég a depiből, napfényt ide, gyorsan! Nem véletlen a zenekar kérése sem a koncertközönségüktől, hogy „Viseljetek minél többen fehér ruhát! Túl sokan vagytok feketében!” Bezzeg ő nem: egy korábbi Sziget-fellépésükön a másságát nyíltan vállaló, basszeros rózsaszín női dresszben üdvözölte a Magic Mirrort éppen betiltatni igyekvő polgármestert. Nem véletlenül imádjuk a Placebót.