2008. július 15. |

Varga Zsuzsa a +18-as sátorban

A Red Lounge a 18 éven felülieknek való színpad szombat esti dívájának egyértelműen azt a kislányosan vadóc énekesnőt kiálthatjuk ki, aki szokásához híven a Balaton parton is példásan megtáncoltatta a közönséget. Varga Zsuzsával vasárnap este beszélgettünk a Soundról, a hangulatról, a fesztiválszezonról, és még sok egyéb finomságról.

Mymusic: A Balaton Sound egy elég friss fesztivál, hogy érezted magad pl. a tavalyihoz képest?
Zsuzsa: A tavalyi azért volt fenomenális, mert az egyik legnagyobb kedvencemet, a Beastie Boys-t láthattam, és szerintem ezt nem nagyon lehet űberelni. Ez volt életem egyik legkomolyabb koncertélménye.

És milyen volt zenészként részt venni a fesztiválon?
- Fel voltunk minden jóra és rosszra készülve, ugyanis hallottunk olyanokat, hogy sokszor van gond a hangerővel, arról nem is beszélve, hogy párhuzamosan kellett játszanunk a Gentlemannel. Sajnos a koncert sem ment a legsimábban, tulajdonképpen minden összejött, ami összejöhetett, de ennek ellenére is nagyon-nagyon pozitív volt a közönség reakciója. Voltak, akik önszorgalomból kezdtek el dalrészleteket énekelni, hangulatot csinálni, úgyhogy nagyon a szívemhez nőttek a buli végére.

A Balaton Sound a maga elektronikus vonalával egy elég nagy rést tölt be a jelenlegi magyar színtéren, ez áll közelebb hozzád is?
- Igen, így van. Egyébként most elég érdekesen jött ki a lépés, ugyanis mi a hét közepén még Hegyaljáztunk, ami ugye egy rock-fesztivál, s hétvégén meg jöttünk ide az elektronikus fesztiválra. Valójában a Varga Zsuzsa produkció pontosan erről szól: néhol kicsit elektronikusabb, máshol rockosabb, szóval abszolút pengeélen táncolunk. Hegyalján elővettük a zúzósabb számokat, itt pedig a táncolhatóbbakat helyeztük előtérbe.

Most inkább az angol nyelvű számaitok domináltak, mi volt ennek az oka?
- Az a helyzet, hogy a Barkácsklub lányoknak című lemez legfontosabb számai mellett most rengeteg új dalt is játszottunk, s nálunk a dalszerzés úgy megy, hogy ha van egy jó ötlet, plusz ahhoz egy elfogadható, énekelhető dallam, akkor a szöveg először mindig angol nyelven születik meg. Aztán ha jön valami komolyabb, pl. lemezfelvétel, vagy bármi egyéb utóéletet szánunk a dalnak, akkor jöhet a magyar szöveg – felvéve, ha van rá megfelelő ötlet. Egyébként nem feltétlenül erőltetem, azt gondolom, hogy a magyar közönség már hozzászokott az angolul éneklő magyar zenekarokhoz. Nálunk ez nem törvényszerű, nincs benne olyan attitűd, hogy mi külföld felé szeretnénk fordulni, egyszerűen a munkafolyamatban jó pár szám ott tart, hogy egyelőre még csak az angol szöveg van meg.

A nyáron csak a fesztiválkoncertek dominálnak, vagy már elkezditek felvenni az új dalokat?
- Igen, most a fesztiváloké a főszerep, az új lemezzel csak ősztől kezdünk el foglalkozni, nem is nagyon lenne időnk másra. A legaktuálisabb, hogy most folynak az új videoklipem utómunkálatai. A Szállj ki a kocsimból című „cica-punk” számhoz csináltuk, és nagyon aranyos kislányok közreműködnek benne: 18 apróságot válogattunk össze a forgatásra, plusz egy kiskutya is feltűnik majd. Házibuliznak a 11 alatti főszereplők, és totálisan szétvernek egy lakást. A klip története röviden annyi, hogy a lányok nézik a koncertünket a tv-ben, teljesen megbolondulnak tőle, s tombolni kezdenek. A forgatás nagyon nagy élmény volt, de hihetetlenül sok időt emészt fel az utómunka. Mindemellett a Barkácsklub lányoknak mintájára szeretnék egy Barkácsklub srácoknak című válogatáslemezt csinálni. Ez a már említett album száminak a remixeiből készül majd, és a legkülönbözőbb emberek tűnnek fel rajta. Elsősorban ismerősöket, barátokat, zenészeket, producereket kértem fel, de akinek van kedve, az a honlapról is tölthet le sávokat, abszolút nyitott a dolog, nem egy versenyről van szó, mi inkább csak egy nagyon jó válogatáslemezt szeretnénk összehozni. Mindenki abszolút szabadkezet kap, azt csinál a sávokkal, amit akar, és amit jónak lát - ha ez teszem azt a 4. és a 7. track összekeverését jelenti, akkor akár azt is lehet. Pontosan az a lényege, attól izgalmas, hogy mindenki tesz hozzá valamit, elrugaszkodik attól, ami eredetileg volt. Csak ezek után jöhet majd a következő lemez átgondolása: mit szeretnénk rátenni, hogyan is képzeljük el pontosan az anyagot.

Fedor Nóra