2007. február 25. | Jónás Tamás
Hangszerelési technikák - egyszerû téma felépítése. A legegyszerûbb ötlet is életre kel, ha megfelelõen kidíszítik - ennek bizonyítására készítettem egy rövid, F#-fríg hangnemû riffet, ahol mindössze három kvintfogás ismétlõdik (E5, F#5, G5).
Ahhoz, hogy ebbõl zene legyen, elsõként a gitártémát kell tuningolni. A konkrét példában ez kétféle módon történt: húrzajokkal és üveghangokkal. A húrzajok esetében (a kottában ezek xx-szel vannak jelölve) a bal kéz két ujja továbbra is rajta van a F#5 kvintfogáson, de az ujjak már nem szorítják le a két húrt, csak éppen hogy érintik.
Az üveghangok ezúttal a természetes (natural) kategóriából kerültek ki. Mindegyik húron, a 0-5 bund között is rengeteg természetes üveghang található. A nyolc legfontosabb ezek közül az alábbi bundoknál található: 5, 4, 3.1, 2.6, 2.2, 2, 1.7, 1.4. A tört szám (pl. a 3.1) azt jelenti, hogy ez az üveghang a 3. és a 4. bund között érhetõ el, a két bund közötti távolság 10%-ánál (egyszerûbben fogalmazva: nem sokkal a 3. bund után).
A kottában a 4. ütemben szerepelnek elõször az üveghangok. Az 1 2 4 5 tehát csak egy hozzávetõleges jelölés, ami azt jelenti, hogy az A-húron a nyak elején található nyolc üveghangból kell négy darabot kiválasztani és megszólaltatni, eközben a nyakon felfelé haladva. A "mymusic36a" nevû mp3 elején például az 1.8 - 2.2 - 3.1 - 4 sorozat hallható.
A 8. ütemben a vastag E-húron levõ üveghangok szerepelnek, ezúttal tizenhatodos megközelítésben. Itt még inkább arról van szó, hogy a bal kéz mutatóujja véletlenszerûen végigszalad az E-húr 1-5 bundja közötti területen (éppen csak érintve a húrt), mialatt a jobb kéz tizenhatodokat penget. A "mymusic36a" mp3 második részében ehhez is hallható egy példa.
A gitártéma díszítésével ezzel készen is volnánk, jöhet a többi hangszer. A ritmusszekció (dob+basszus) a gitártéma ritmikáját hozza, dob esetén ez a lábdobon jelentkezik, míg a basszusgitár a kvintek alaphangját pengeti. A dob kiosztása itt a legegyszerûbb esetet követi, a lábcin negyedenként, a crash a körök elején, a pergõ pedig a páros ütemek elején jön, utóbbi a körök végén is játszik fill-eket.
A billentyûszólamok külön is hallhatók a "mymusic36a" nevû mp3-ban. A fõ szólam a F#-fríg skála hangjain lépked, és a kör végén az alaphangtól tritónuszra levõ C hangra épített dúr akkordot játssza. Annak érdekében, hogy ne uralkodjon el teljesen a "felezett" ritmus érzése, egy második billentyûszólam is szerepel, effektekkel megbolondított csembaló-szerû hangszínnel. A kész verzióban ez alig van a hallhatósági köszöb fölött, de ha nem lenne ott, akkor a hiánya feltûnõbb lenne... Ez a töltõszólam folyamatos nyolcadokat játszik, hogy mozgalmasabbá tegye a kört. Mint hallható, a szólam nagy részében nóna (kilences) ugrások ismétlõdnek (F#-E-F#-E), míg a 4. ütemben egy E# kromatikus kötõhang után az ugrálós motívum átmenetileg egy oktávval feljebb költözik.
Az így megalkotott teljes verzió a "mymusic36b" címû mp3-ban hallható.
A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.
Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban - kezdõknek, haladóknak és profiknak
dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)