2006. november 24. | Jónás Tamás
A melodikus moll hatodik és hetedik módusza. A melodikus moll modális skáláit elsõsorban a jazzben használják, de nem ritkán felbukkannak rockzenében is, elsõsorban a progresszívebb irányzatokban. Az e heti példában a hatodik és a hetedik móduszt nézzük meg.
Ezeknek a hangsoroknak többféle elnevezése is elterjedt. A hatodik módusz nevei: félszûkített skála, lokriszi 2#, vagy moll 5b. Ha egy A-melodikus mollból indulunk ki, melynek hangjai A-H-C-D-E-F#-G#, akkor ezt a sort a hatodik hangtól indítva a F#-G#-A-H-C-D-E skálát kapjuk. Innen már jól láthatóak az elnevezések okai: ez a skála tartalmazza az alaphangra épített félszûkített négyeshangzatot (F#-A-C-E), a második fok leszállításával a lokriszi skálát kapnánk, az ötödik fok felemelésével pedig a természetes F#-moll hangsorhoz jutunk. A fentiekbõl nyilvánvaló lehet, hogy ezt a skálát kiválóan lehet alkalmazni félszûkített akkordra.
A hetedik módusznak is számos neve ismert: nemzetközileg a legelterjedtebb a superlocrian, de ezenkívül az alterált skála, a lokriszi 4b skála, és a szûkített egészhangos skála neveket is használják. Az A-melodikus mollt a hetedik hangról indítva a G#-A-H-C-D-E-F# skálát kapjuk. E hangsor alaphanghoz viszonyított minden hangközére igaz, hogy ez mindig a lehetséges kisebbik: alap, kis szekund, kis terc, szûkített kvart, szûkített kvint, kis szext, kis szeptim. A szûkített egészhangos skála név onnan származik, hogy a skála elsõ öt hangja megegyezik a fél-egész (más néven szûkített) skála elsõ öt hangjával, az utolsó öt hang között pedig egészhangos lépések találhatók. A negyedik fokát felemelve a lokriszi skálát kapnánk. A hetedik móduszt számos esetben lehet alkalmazni, a mostani példában az alterált akkordokhoz fogjuk használni.
Pár szót az alterált akkordokról is: ezeket a jazzben elsõsorban domináns szeptimekbõl képezik, a kvint vagy a kilences (adott esetben mindkettõ) felfelé vagy lefelé történõ változtatásával.
A példa akkordmenete egy ismétlõdõ négyütemes kör: D-félszûkített - G7alt (mégpedig G7#5) - Cm7 - Eb6add9 (lásd az elsõ mp3-at).
Az elsõ ütemben az F-melodikus mollból származó D-félszûkített skála (D-E-F-G-Ab-Bb-C) szerepel. A második ütemben G-alterált skála: G-Ab-Bb-Cb-Db-Eb-F. A harmadik ütem "hagyományos" c-moll skála, míg a negyedik ütem Eb-dúr skála (amely a C-moll párhuzamos dúrja). A harmadik ütem utolsó hangjától a negyedik ütem végéig egy kromatikával feldúsított 3b-s hangsort használtam.
Ezután az akkordmenet elölrõl indul. Az ötödik ütemben D-félszûkített akkord egy c-harmonikus moll skálát kapott, de épp azok a hangok lettek kiemelve, amelyek a D-félszûkített skálában is szerepelnek (C-Eb-G). A hatodik ütemben a G7alt akkordra a szólóban sorrendben az Eb-H-Bb-Ab hangokat alkalmaztam. Ezek közül három hang, az Eb, a Bb és az Ab úgy is tekinthetõ, mint a fent leírt lehetséges négyféle alteráció közül három (hiszen ezeknek az alaphangtól való távolsága az 5#, a 9#, és a 9b hangközöket (bõvített kvint, bõvített nóna és szûkített nóna) adja. A hetedik-nyolcadik ütemben c-(moll) blues skála szerepel.
A kör harmadik indulásakor, a tizedik ütemben, az alterált akkordra játszott egy húron zajló legato-sorozat a G-alterált skála egészfokú részébõl (Cb-Db-Eb), majd a fél-egész részébõl (Cb-Bb-Ab-G) áll, utána két ütem c-moll futammal. Az akkordmenet negyedik megjelenésekor az alterált akkordra az izgalmasan hangzó, alaphanghoz viszonyított 5b fok (Db) kerül. A hatodik ütemben ez az egy maradt ki a négyféle alterált hangból, most pótoljuk:-)
Ezek az akkordok és skálák a hagyományos rock-hangzáshoz szokott fül számára eleinte szokatlanul hangzanak, de érdemes ezeket a zenei világokat is kipróbálni, akár rock mûfajban is, egy sablonosnak ható rock-szólót is új életre tud kelteni, ha valami egészen váratlant is belepakolunk.
A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.
Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban - kezdõknek, haladóknak és profiknak
dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)