2006. szeptember 29. | Jónás Tamás

Jónás Tamás gitársuli 33.

Szóló sûrûn váltakozó akkordokra. A mai téma harmóniamenete G#-moll - F#-dúr - E-dúr - F#-dúr. A kör mindössze két ütem alatt körbeér, ami azt jelenti, hogy (117-es BPM mellett) egy-egy akkord körülbelül 1 másodpercig szerepel, és utána jön is a váltás. Az akkordok alapján végig sima G#-moll hangnemet érdemes alkalmazni a szóló során: G#-A#-H-C#-D#-E-F#.

A fenti akkordmenet elég gyakori a rockzenében: mindenki tudna olyan számot mondani, amely A-moll - G-dúr - F-dúr - G-dúr akkordok ismétlõdésébõl áll (kezdve a Deep Purple - Child In Time-tól, órákig lehetne sorolni). A mi mostani akkordmenetünk tulajdonképpen ugyanez, csak fél hanggal lejjebb transzponálva. Ha az akkordlépések nem mutatnak sok újat, akkor a ritmizálásnak, hangszerelésnek stb. kell valami érdekeset hozni. 2006-ban már a fenti négy akkordot senki nem kajálja meg, ha kvintekkel vezetjük elõ:-) A jelen példában (lásd az elsõ mp3-at) a hármashangzatok körbejárásával és töltõ jellegû tizenhatodokkal dekoráltam ki a kíséretet.

Ha ilyen "mozgalmas" jellegû zenei alapra szeretnénk szólót játszani, akkor sokszor célszerû ezt a mozgalmasságot a szólóval ellensúlyozni, hiszen ha az állandó akkordváltások mellett a gitárszóló is teljes gázzal indul, akkor abból csak egy nagy zenei massza lesz. Ehelyett érdemes ismétlõdõ témákat, megjegyezhetõ és fülbemászó dallamrészleteket alkalmazni, és csak futólag egy-két gyors részt elhelyezni a szólóban. Az ismétlõdõ, egymásból kiinduló zenei frázisok olyan szerepet töltenek be, mint az emberi nyelvben a mondatok. Egy jól megtervezett gitárszóló olyan, mint egy jól elõadott beszéd, ahol a szavakat rendszerbe foglalva választjuk ki (nem lesz sikerünk, ha a szókincsünket ábécésorrendben zúdítjuk a hallgatóságunk nyakába:-)

Az 1-2. ütemben induló nyitótéma (I-II-III. fok, majd az oktáv) a 3-4. ütemben kis módosítással megismétlõdik (az oktáv helyett szeptim, majd csúszás az oktávról a kvintre). Az 5-6. ütemben is még felismerhetõen ott van az eredeti téma, csak most lefelé kanyarodik a vége. A 7-8. ütem eltérõ dallamával pedig a "válasz" funkciót tölti be az odáig felvetett kérdésekre. (Mint ahogy beszédben is a kérdõ mondat esetén emelkedõ jellegû a mondat hangsúlya és dallama, válasz esetén pedig ereszkedik.)

A 9. ütemben új téma jelenik meg, a 10. ütemben pedig ez ismétlõdik, kis variációkkal. A 11-12. ütemben érkezik a válasz erre.

A 13. ütem indítja a "kéthúros" témát, itt is eleinte növekvõ feszültséget eredményez a dallam (13-14. ütem), de máris érkezik a megnyugtató felelet (15-16. ütem).

A 17. ütem kromatikája a szeptim (F#) és a kvint (D#) közé esik, ez egy igen hatásos és bevált helyszín az egyszerû rockzenékbe is jól beleillõ kromatikus menetek számára.

Technikailag nehezebb rész a 22-24. ütemekben található: elõször egy öthúros G#-moll arpeggio (amely az éppen aktuális E-dúr alappal együtt egy Emaj7-et tesz ki), utána egy húrváltásos felfelé mozgás (a G#-moll skála elsõ három hangja, köztük mindig a kvint a H dúron), majd egy nagy nyújtás a 19. bundról (nagy terc, azaz 4 bund), amelyet egy sima nagy szekundos nyújtás követ.

A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.

Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban -
kezdõknek, haladóknak és profiknak

dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)