2006. július 16. | Jónás Tamás

Jónás Tamás gitársuli 32.

Különféle fríg jellegû skálák. A mai zenei alap egy H-kvintre épül, amelybõl felváltva kvart, illetve kis szext hangközt képezünk (lásd az elsõ mp3-at). A páratlan ütemek legvégén a H-kvint C-kvintre, a páros ütemek legvégén pedig A#-kvintre csúszik. (És hogy a periódus végét jelezzük, minden negyedik ütem végén egy kromatikával tarkított befejezõ futam található.

Ezt az alapot eltérõ jellegû szólók segítségével számos különbözõ irányba vihetnénk. Ezúttal a fríg világot célozzuk meg. A H alapú fríg skála 1# elõjegyzésû, hangjai: H-C-D-E-F#-G-A. A jelen szóló nagy részében (lásd a második mp3-at) a fríg skála spanyolosnak, vagy dominánsnak is gyakran nevezett verziója szerepel, ahol a harmadik fokot megemeltük: H-C-D#-E-F#-G-A.
(Ez a skála egyébként a harmonikus e-moll 5. móduszaként is elkészíthetõ.)

Színesítésképpen további két, fríg jellegû skálát használtam a szóló során. Az egyik ilyen hangsor az elõzõ (spanyol fríg) skálára hasonlít, de nagy szeptimmel: H-C-D#-E-F#-G-A#. Ezt szokták bizánci skálának is nevezni, és az úgynevezett hungarian minor (magyar moll) skála 5. móduszának is gyakran hívják. Érdemes megfigyelni, hogy ez a skála gyárilag kromatikát tartalmaz: az A#-H-C hangokat (VII-I-II. fokok).

A harmadik fríges jellegû skála a melodikus moll második móduszaként képezhetõ, így jelen esetben az A-melodikus mollból. E skála neve "fríg 6#", amibõl már sejthetõ, hogy az alap fríg skála hatodik fokának megemelésével is eljuthatunk hozzá: H-C-D-E-F#-G#-A. A hangsor egyébként a jávai skála elnevezésre is hallgat.

A szóló 1-6. üteme a spanyol fríg egyszerû körbejárása. A 6. ütem végétõl a 7. ütem közepéig jelenik meg elsõként a G# hang (fríg 6#), de itt még csak rövid ideig, a hosszan tartó, üveghangokkal dúsított nyújtás elején és végén hallható.

A 7-9. ütem ismét "mezei" spanyol fríget tartalmaz. A 10-11. ütemet a bizánci skálának szenteljük, az A# hang kihangsúlyozásával. E skála hangzása egzotikusabb a "szokványos" frígeknél, enyhén kelet-európai népzenei hatásokat is tartalmaz. A 10. ütemben van az elsõ, technikailag nehezebb rész: gyors, díszítõ felcsúszás H-ról (kb.3 bundot), majd gyors visszacsúszás A#-ra, utána pedig lassú nyújtás vissza H-ra.

A 11. ütem végén induló gyors futam indításakor érdemes legato-t alkalmazni, így a hangzás gördülékenyebb lesz, a H-húrtól pedig váltott pengetéssel célszerû folytatni.

A 13-14. ütemben ugyanaz a téma szerepel, egyszer hagyományos, egyszer pedig magyar moll 5. móduszos befejezéssel. A 15. ütem statikus, ismétlõdõ szakaszával feszültséget, várakozást lehet kelteni, amely a 16. ütem második felében található lefelé tartó futammal oldódik fel.

A 19. ütemben szûkített arpeggiók haladnak felfelé, majd az ütem legvégén visszatér az A# hang a bizánci skálából (egy A hang nyújtása által), a 20. ütemben pedig a G# hang jelenik meg a fríg 6# skálából. Utána a G# hang A-ra lesz nyújtva.

A szóló utolsó néhány hangja tehát kromatikus jellegû: G#, A és A# hangok váltogatják egymást. Érdemes megfigyelni, hogy a kromatika itt két félhanngal arrébb található, mint a fent említett magyar moll 5. móduszában: ott A#-H-C, itt pedig G#-A-A# hangok.


A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.

Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban - kezdõknek, haladóknak és profiknak

dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)