2019. május 21.
Ha valaki látott és hallott már hang és handpan hangszereket, tudja, miről beszélünk. De valószínűleg még ő sem tudja pontosan, mennyire tényleg földöntúli élményt tudnak nyújtani, hacsaknem ő maga is részt vett egy Hang Massive koncerten. Merthogy a világhírű kéttagú együttes az öt kis hangszerével – amik úgy néznek ki, mint a repülő csészealjak – lehozta nekünk az eget, sőt, az univerzumot az Akváriumba, ahol vasárnap felléptek.
Az egy dolog, hogy több mint 100 milliónál jár a zenei videóik letöltése, és állítólag a világ majdnem minden országából hallgatták már meg őket. Videóban is szuper, de az teljesen más. A Hang Massive élőben még eget rengetőbb! Eleve amiatt, hogy a hangszer, amin játszanak, tényleg és szó szerint „megrengetnek”: a hangeterápiával foglalkozók szerint ugyanis olyan hullámokat és rezgéseket gerjesztenek, amely a hangszeren játszók és közönségük öngyógyító folyamatainak beindításához is hozzájárul. És amellett, hogy egyszerre öt ilyen varázsdob volt a színpadon, ráadásul a világ legismertebb handpan-bandája szólaltatta meg őket, megsokszorozva az élményt. Amit aztán tovább tetézett, hogy – mint számomra a helyszínen kiderült – a két zenész még DJ is, így magával ragadó zenei aláfestéssel tették teljessé a hangélményt.
Sőt, a képélmény is magáért beszélt, látványos vizuálok segítették az elmélyülést, a hangzásvilághoz illő, szintén hipnotikus, folyamatos lassú mozgásban lévő alakzatokkal. A meditatív belső utazás így, ahogy az esemény leírása is ígérte, bárkiben a gyakorlatban is megtörténhetett, aki átadta magát a kis ufójármű formájú hangoknak és az azokat kísérő zenei és vizuális játékoknak. Az, hogy ki milyen messzire / mélyre jutott az utazásban, egyéni képességétől és ellazulásától is függhet.
A lehetőség, már csak a playlist felépítése miatt és lassabból, magunkba fordulósabból gyorsabb, impulzívabb számokba áttéréssel mindenesetre adódott ahhoz, hogy több fázison is végigkerüljünk az utazásunk során: először lemenjünk alfába, aztán átjárjon minket a hanghullámok sokoldalúsága, majd amikor már tényleg eléggé transzba kerültünk, egy trance hangulatban, de már tudatosabban, belsőbb lényegünket megjárva, tényleg jelen érezve magunkat folytathassuk bulisabban a koncertélmény megélését.
Láttam a pozitív csalódásokon kívül pár negatívan meglepődött arcot is a koncerten. De egyrészt az az ő bajuk volt, hiszen aki tisztában van azzal, milyen hangszer a handpan és kik, mikor szokták használni és az milyen hangulatot nyújt, valószínűleg nem is egy „hagyományos” ereszdelahajam bulira készül. Másrészt meg kevesen voltak ilyenek. A többiek – köztük én is – inkább lenyűgözött és elvarázsolt állapotban élvezték a fellépést. És a tipikusabb koncertekre készülők is kaphattak olyat, amitől komfortosabban érezhetik magukat: szívecskéket a DJ-ktől, visszatapsolás lehetőségét, kedves szavakat arról, milyen szép és jó Budapest, meg mennyire hálás és ügyes a közönség, satöbbi-satöbbi.
Bár akkora volt a túljelentkezés a bandára és zenéjükre, hogy dupla koncertet kellett szervezniük egy délutáni és egy esti felvonással, így is lehet, hogy valaki lemaradt róluk. A folytatás sem lehetetlen: aki meg- vagy továbbhallgatná a csodahangszert és annak mestereit, a Luminous Emptiness (Fényes Üresség) turné következő állomásait még elcsípheti, a közelgő napokban ugyanis még Európában folytatja a koncertútját a Hang Massive. Szóval nem késte le senki a belső utazás és a trance-szettbe beépített handpan-hallgatás lehetőségét!