3429 zenekar 12480 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2018. november 20.

A Fish! még mindig az ország legjobb koncertbandája

Copyright:

Szombaton sikerült lekeveredni isten tudja hány hónap utána a Roxxyba Tatabányán, és hát be kell vallanom őszintén, ennek azért nyilván megvan az oka. Nem feltétlenül a szabadidő hiányát okolnám, hanem inkább a felhozatalt, ami kb. évek óta semmit nem változik. Pont ezért megnyugtató, hogy a sok alter-heavy-szocrock banda közepette még mindig itt vannak a Krisztiánék, akik miatt megéri lemenni egy évben egyszer.

  • megosztás
  • kapcsolódó linkek

A felszopó szerepét az a Dystopia vállalta magára Szegerdről, akik most elég sokat mozgolódnak a Fish!-ékkel. Ennek a hátterében mondjuk az is állhat, hogy a banda énekes-gitárosa, Vári Gábor csinálja a Fish!-ék lemezeit, de valószínűleg sokkal többet nyom a latba, hogy eléggé királyul zenélnek. (Mondjuk egy Fish!-bulin mindenki király, miért pont az előzenekar lógna ki a sorból?) Egyben voltak a srácok, hozták a kötelezőt, Gábornak kellemes hangszíne van, a két gitárt igyekeznek maximálisan kihasználni, és a három vokállal is elég jól elboldogulnak. Nekem egy icipicit azért uncsi volt a dolog, hiszen nem ismertem a srácok dalait, és annyira meg nem használnak egyedi is meglepő dolgokat, hogy fenntartották volna végig az érdeklődésemet, de mindenképpen becsülettel helyt álltak, és a végére egész korrekt kis tömeg gyűlt a színpad elé. A magam részéről rá is hallgatok majd pár dalukra így itthon is, hogy mégis mit kellett volna kihallanom, hiszen a hangosítás ugyan eléggé korrekt volt, de a két gitár azért összedzsidzsizett néha annyira, hogy ne értsem az alkotó szándékát, míg az énekdallamok egyszer-egyszer belevesztek a hangszeres forgatagba. De nem kötekedem tovább, teljesen vállalható buli volt, biglájk!

Aztán mikor Krisztiánék felmásztak a színpadra, egyértelművé vált, hogy miért járok még mindig a bulijaikra: olyan szintű energiákat képesek felszabadítani és átadni, hogy zenekar legyen a talpán, aki ezt ma, itthon utánuk akarja csinálni. Alapból kellemes felütés, hogy nincsenek lassú dalok, a bpm mindenhol az ugrálás és a maximális megőrülés között mozog, a bulit pedig úgy cipeli a hátán a frontember, mint Atlas a Földet.

Mindenhez van egy jó sztorija, mindenhez hozzá tud szólni, az improvizatív képességeit pedig most is megmutatta, hiszen a kötelező, ám már kicsit unalmas „miafasz” van skandálásra megkérte a közönséget, hogy „ha muszáj ezt, akkor már csináljátok két szólamban, rendesen!”. A közönség pedig Dáci és Zsolti alapjára elkezdte két szólamban, zenészhez méltóan skandálni az egészet. Bravó! A műsor igazi bestof volt, az összes lemezről előmásztak a legnagyobb slágerek, Majdnem Californiától a Felemásig szinte minden volt. Meg persze nem lenne a Fish! a Fish!, ha nem hozna egy vagon mókás közbeékelést a magyar 90’s legaljától a Metallica One-jáig. Ezek a kis közjátékok pedig jók annyira még mindig – így évek múltán is, hogy mosolyogva énekeljünk, vagy headbangeljünk rájuk. A sztárvendég pedig a 11 éves Bartal Dani volt, aki földim, tehát tatabányai, és megnyert egy Ibanez gitárversenyt (kapott is a Bodor Mátétól egy klassz gityót érte), majd összebandázott a Fish!-ékkel, aztán néhanapján fel is lép velük. Királyul, tegyük hozzá. Aztán a vissza-vissza után az akusztikus Backstreet Boys, az egypercesek és a Gyere ki a rétre feltették a koronát az egész estére, én meg halál kifulladva, de boldogan mentem hidratálni a bárpulthoz. Komolyan, tudom, hogy mindig ezt szajkózom, de ha csak fele ennyire jók lennének itthon a bandák élőben...

Jam

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2018. november 25.

A tüdőgyulladás, ami teljesen megérte – Sting koncert

A Szerencsejáték Zrt. jóvoltából tagnap hozzánk látogatott Sting, aki éppen Shaggy-vel turnézik Európában. A Hősök terén az idő hideg volt, az eső szakadt, mégis végig álltak az emberek az Andrássyn. És nem hiába. Tovább

2018. november 5.

Idén is telepakolta a Dürert az Our Last Night

2018. november 3-án, azaz szombaton az Our Last Night ismét becsengetett a Dürer Kertbe, és az évente ismételt szeánszok szokásával aggatták ki a szervezők a megtelt táblát a nagyterem kilincsére (miközben a többi két terem is full gőzzel pörgött). A Wentworth fivérek pedig képtelenek hibázni, és ezt nemcsak én mondom, hanem az a több száz nedves tinilány is, akiknek a sikításától még mindig cseng a fülem. Tovább

2018. október 8.

Deathcore ünnep volt a Düreres Chelsea Grin

Csütörtökön a Dürer Kertben a Chelsea Grin, az Oceano, a Kublai Khan és az Enterprise Earth legénysége bizonyította, hogy a deathcore koránt sincs kihalófélben. A műfaj és szerelmesei élnek és virulnak, és amíg ilyen bandák a hírmondók, ne is csodálkozzunk, hogy majdnem tele is tömték a Dürert! Tovább

2018. július 5.

A PVRIS megringatta a Hajót

Hétfő este a Lynn Gunn vezette massachusettsi poptrió elhozta hozzánk legutóbbi lemezének (All We Know Of Heaven, All We Need Of Hell, 2017) bemutatóturnéját, mi pedig extázisban ugráltunk és énekeltünk egy órán keresztül. A meglepetésvendégként előrántott The Contortionist pedig csak hab volt azon a bizonyos tortán. Tovább

2018. július 4.

Tömeg a nyomor, avagy a 6. Tatabányai Sörfesztivál dióhéjban

Hatodik alkalommal rendezte meg a panelprolik örömünnepét a TatabányaPont, amikor is bárki kihajol az ablakán, beözönlik a zene és a fesztiválhangulat. Nem csoda tehát, hogy a rendezvény évről évre növekszik, hiszen az átlagember kedvében jár a szervezőgárda és mindig a kanapé elé (jelenesetben alá) hozza a legnagyobb hazai sztárfellépőket, meg a sört. A sör az nagyon fontos! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky