2017. szeptember 21. | Stewie
Az idei nyár méltó lezárása volt számomra a szerdán megrendezett Fish! vs. Supernem összecsapás a Parkban. Valahogy leírta az egész fesztiválszezonomat 2 órában. De persze gondolom mindenki arra kíváncsi inkább, hogy ki nyerte az összecsapást. Hogy az elején lelőjem a poént: nem a közönség.
A buli elejét természetesen ezúttal sem értem el, mert a Park rendszere újfent nem akarta felismerni a nevemet a press-es listán. Úgyhogy 2 telefonálással és a kezdés után 15 perccel tudtam csak a koncert közelébe kerülni. Ezzel pont lemaradtam a Sueprnem első blokkjáról.
Igen blokkról. Mert az összecsapás igazából 80%-ban abból állt, hogy egyik banda lenyom egy 3-4 számos blokkot, helyenként a másik bandából bevokáloznak nekik, aztán csere. A setlisteket szerencsére nagyon pörgősre rakták össze, és egy perc pihenés sem volt, de még igy is igazából két fél koncertről beszélünk, kiegészítve pár beszólással a másik bandára.
A dichotómia megjelent a közönségben is: balra a Fish!-esek, jobbra a Supernemesek álltak. Én, mint a mindkét banda kedvelője, ide-oda szaladgáltam az szélrózsa minden irányában. És amit észrevettem, hogy sokan voltak, akik az ellentétes bandánál kicsit unták magukat, páran még telefonoztak is a küzdőtérben.
De, hogy ne csak rosszat emeljek ki, a koncert (mindkét félé) maga zseniális volt. A két banda jó szokásukhoz híven beleadtak anyait-apait, minden szám ütött, és a mash-upok is jók voltak. A koncert végére pedig jöttek az érdekes részek is: egymás számait énekelve, akár vendégzenészekkel is, egyszerre zenélve búcsúztak el a közönségtől.
Jó koncert volt, valószínűleg bántam is volna, ha nem megyek el, de azért nem tudok elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy két félkoncertet (2 óra volt az egész felvonás) kaptam, mert egyedül már nem tudtak volna ilyen időben megtölteni egy Parkot (így is félig volt), és nem akartak egymás előtt játszani. Legközelebb legalább legyen akkor 3-4 órás az egész.