2016. június 10. | Stewie

Fantasztikus hangulatú Billy Talent hiba nélkül

Kedden Budapesten járt a kanadai post-hardcore zenekar, a Billy Talent. Kiskorom óta egyik kedvenc zenekarom, így nem volt kérdés, hogy elmegyek, annál is inkább, mert eddig nem sikerült még soha. Nem kellet csalódnom.

A Budapest Park kisebb fesztivált rendezett kedden: már 6 órától elkezdődött az este, és összesen négy zenekar lépett színpadra a nap folyamán. Így vizsgaidőszak közepén azért nehéz ilyen korán elkezdeni (főleg ha előtte alapozni is akar az ember), de meglepetten tapasztaltam, hogy már jópáran sorba álltak egy órával a nyitás előtt is.

Magam részéről inkább a kinti iszogatást választottam a Park előtt zöldesben, így csak az Anti-Flagre értem be. Nem játszottak rosszul, de számomra erősen szürke volt. Mondjuk csak pár számukat ismerem, és nem vagyok nagy rajongójuk egyáltalán, így nem tudok nagyobb kritikát megfogalmazni az ő produkciójukról.

Az est fénypontja, a Billy Talent fél 10-kor kezdődött, ami jó volt, mert legalább már lement a nap. A Park kitett magáért: hang és fénytechnika hibátlan volt, a küzdőtér is jó állapotban volt, egy rossz szót nem tudok mondani a szervezésre. Mondjuk az 580 ft-os sör azért szíven ütött, mert egy fesztiválon szokott annyi lenni, de még belefért.

És a zenekar. Voltam már jópár koncerten életemben, de hogy ennyi energiát még nem láttam, és ami fontosabb, nem kaptam még együttestől, az egészen biztos. Az első pillanattól, a visszatapsolásig, végig lehetett érezni, hogy szívvel-lélekkel játszanak, és ez átragadt a közönségre is. A közönségkommunikáció nagyon jó volt, Bennek valahogy tényleg sikerült megfogni a budapesti légkört.

Az egyetlen dolog, ami fájt, hogy rövid volt. Időben átlagos volt a koncert, de amint vége lett, egyből az volt az érzésünk, hogy sok olyan szám maradt ki, amik szinte kötelező lett volna, hogy mást ne említsek, a Nothing to lose is kimaradt a set-listből. Nem volt olyan szám, amit kivettem volna, de valamiért nem volt elég. Lehet, hogy csak túl mohó a közönség, és nem tudtunk betelni velük. Szóval csak tudom remélni, hogy hamarosan újra jönnek.