Nagyjából napra pontosan 20 éve történt. Egy híres magyar zeneszerzőről elnevezett utcában (Erkel Ferenc), egy híres magyar költő egykori lakásában (Arany János), egy ismert magyar dalszerző, énekes, költő (Müller Péter Sziámi) megfogalmazott néhány szlogent egy akkor körvonalazódó rendezvénnyel kapcsolatban. „Kell egy hét együttlét”, „Világegyetemisták találkozója” és „A Szigetország, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj”. Ezzel a három jelmondattal próbálták meg leírni azt a rendezvényt, amiről akkoriban egy lelkes baráti társaság álmodozott. „A szabadság mindig is kulcsszó volt nekünk, s ha akkor még nem is tudtuk, milyen egy „igazi” fesztivál, azt gondoltuk, éreztük, hogy csakis olyan lehet, ahol ez emberek kényszer és kötöttség nélkül, a hétköznapok nyűgeit maguk mögött hagyva, boldogságban, békességben tölthetnek együtt egy egész hetet” – emlékszik vissza Gerendai a kezdetekre. „De az önfeledt nyaralás mellett másmilyen szabadságélményt is akartunk nyújtani az akkori fiataloknak, ez pedig a választás szabadsága” – folytatja a Sziget-alapító. „Egy olyan közösségi helyet terveztünk, ahol, megtalálható minden, ami szemnek és fülnek ingere és persze szájnak és testnek, hiszen azt terveztük, hogy ez az egy hét együttlét egy felejthetetlen élményt nyújt majd az érkezőknek minden téren egyaránt. Azt mondtuk, hogy a Sziget nem csak egy fizikai értelmében önálló földdarab, hanem a kivonulásunk szimbóluma. Egy önálló szigetország, egy városállam, a „Szabadság Szigete”, ami egy hétre kinő a semmiből és aztán újra eltűnik a föld színéről.” Időközben generációk nőttek fel, s azóta több mint 6 millióan tapasztalhatták meg személyesen, hogy ha valaki átlépi a Sziget határait, akkor valóban olyan, mintha egy önálló országba érkezne. A külvilághoz képest valami egészen más, egy sokkal szerethetőbb és élhetőbb világ fogadja a látogatót. Létrejött tehát a Sziget, ami tényleg egy önálló földrész, egy K-hídon túli világ, ahová belépve magunk mögött hagyjuk a hétköznapok nyűgeit és belevetjük magunkat egy vibráló élményhömpölybe. 

 

„Sok minden megváltozott az elmúlt 20 évben, nyilván mi is” – mondja Gerendai, hozzátéve, hogy eközben az egykori ideából kinőtt egy, az európai piacon is jelentős rendezvényszervező cég, amely tele van álmodozó, lelkes, ám időközben profivá vált fiatalokkal, és bár az alapító atyák közben középkorú „üzletemberekké” lettek, még mindig hisznek abban, hogy a rendezvényeik sikere elsősorban azon múlik, hogy az eredetileg megfogalmazott értékek a mai napig érvényesek. „Ezért úgy döntöttünk, hogy újra elővesszük a régi receptet és álmodozunk, mégpedig egy „fesztiválköztársaságról” a „szabadság szigetéről”, ami már ránézésre igazán elüt a valódi országoktól, vagy más rendezvényektől, ahol különleges installációk, világítások, szobrok és számtalan egyéb meglepetés, látványosság fogadja a látogatót” – avat be a részletekbe a főszervező. „Egy olyan képzeletbeli országot alkotunk, ahol mindenki otthon érezheti magát, ahol „mindent szabad és semmit se muszáj”, ahol a sokszínű, nemzetközi forgatagban mindenki megtalálhatja a számára kedves programokat.” 

 

A 2013-as Sziget új koncepciója tehát tulajdonképpen egy létező tény újrafogalmazása: ezennel „hivatalosan” is magalakul a Sziget Fesztiválköztársaság, amire eddig is úgy gondoltunk, mint egy ideiglenes városállamra saját szabályokkal, sajátos kultúrával, önálló fizetőeszközzel, egy fizikailag is elkülönülő szigeten, egy világváros közepén, de most határozottabb megfogalmazásban…, címerrel, zászlóval.

 

Gerendai kiemelte, hogy a Fesztiválköztársaság „működési modellje” az anarchoszindikalista bázisdemokrácián alapszik, egy vezető nélküli demokratikus működési forma, ahol a társadalom minden tagja, legyen őslakos vagy bevándorló, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

 

 

„Ma Magyarország, csakúgy mint Európa, vagy a nagyvilág, telis-tele van jobbnál jobb fesztiválokkal, ezek közül számos nagyon hasonló programot kínál, hasonló élményt nyújt” – mondja Gerendai, hozzátéve, hogy az egyre telítettebb piacon az maradhat életképes, mely ki tud tűnni valamilyen szempontból az „egyformaságból”. A Sziget korán felismerve, hogy a versenytársaitól jelentősen elmaradó áraival, igazából sosem lesz versenyképes a tekintetben, hogy ki, mennyit tud költeni a gigasztárokra, így a kezdetektől arra törekedett, hogy kulturális sokszínűségében, szolgáltatásainak minőségében, hangulatában és ár - érték arányában igyekezzen felülmúlni a többieket. „Többek között ezt a törekvésünket jutalmazták, mikor 2011-ben Európa legjobbjának választottak minket” – jegyzi meg Gerendai. S míg a Sziget zeneileg is mindig igyekszik előremutató és sokszínű, az egyéb kulturális programjaiban pedig széles körből merítő és változatos lenni, emellett mindig nagy hangsúlyt helyezett a hangulati elemekre, megvilágításokra és a látványos installációkra is. A Luminárium, a Tarrot Labirintus, a Cökxpon helyszín, a lampionos hangulatvilágítás vagy a látványos utcaszínházak már több mint egy évtizede meghatározó elemei a Sziget kínálatának. Az utóbbi néhány évben elindult egy nemzetközi trend is, ami egyre nagyobb hangsúlyt helyez a látványvilágra. Bár a Sziget már eddig is igyekezett ezt a vonalat erősíteni, ennek szellemében még jelentősebb energiát és forrásokat fordítottak a vizuális gesztusokra. Nagy sikernek örvendett a Colosseum, a Hungarikum Falu, a Luminárium, a Kelet-Európai Vurstli, de kaptak helyet a Szigeten a Hello Wood és a Medence csoport látványos installációi, évről évre szaporodtak a látványvilágítások, nem beszélve a tavalyi hatalmas óriáskerékről, a Sziget Eye-ról. Idén viszont úgy döntöttek a szervezők, hogy még nagyobbat álmodnak és az egész Szigetet egy művészeti alkotássá igyekszenek felfejleszteni. Ennek érdekében a látványvilágot teszik a fejlesztések központi tematikájává. „A nemzetközi porondon az elektronikus zenei fesztiválok közül egyre többre jellemző, hogy egy grandiózus színpadképet és speciális látványvilágot alkalmaznak, egyfajta „fesztivál-Disneylandet” hozva létre” – mondja a főszervező. A Sziget nem pont ezt az utat kívánja követni: olyan installációkra, szobrokra, világításokra helyezik a hangsúlyt, melyek kulturálisan is értelmezhetők. Az idei Sziget, ha úgy tetszik, még egy lapáttal rátesz az „élményfesztivál” koncepcióra. 

 

Ennek egyik leglátványosabb eleme lesz a Szigeten – most először – az ún. End Show. Az End Show – mint nevéből is látszik – a Sziget egyhetes élményhömölyére a fesztivál utolsó estéjén teszi fel a koronát. Vasárnap tehát a Nagyszínpad előtt, főműsoridőben egy rendkívül látványos vetítéssel, tűzijáték-, fény- és lézer show-val búcsúzik az idei Sziget. A pirotechnikai és fényeffekteket gazdagon felhasználó záróbuli zenei kíséretére a szervezők a világ első számú DJ-jét, David Guettát kérték fel, aki élőben szolgáltatja majd a zenei aláfestést.

 

Az „élményfesztivál” hangulatát erősíti majd az éjszakai világítások bővítése az idei Szigeten. A fák egy része karácsonyfaizzó „ruhát” kap, s jelentősen bővül a lampionok száma is.  Idén is lesz Disco Erdő, a Sziget Nagyszínpadhoz közeli erdős területén a fákat különböző „diszkófények”, fénygömbök és stroboszkópok világítják meg, különös hangulatot adva a természetnek.  És újítás a Szigeten a Para Erdő, a K-híd bejárat utáni baloldalon lévő fás részen egy működdel elárasztott és speciálisan megvilágított erdőben lehet majd barangolni, borzongani.

 

 

 

A Sziget Fesztiválköztársaság az idei évtől immár saját szabadstranddal is büszkélkedhet. A korábbi években határozottan tiltva volt a dunai fürdőzés, idén azonban – köszönhetően a Duna vízminősége jelentős javulásának – a Sziget kijelölt strandján már szabadon mártózhatunk. A Sziget Beach természetesen kiépített infrastruktúrával és vendéglátással sőt, esténként a távol-keleti Full Moon Party-k hangulatával várja majd a vendégeket.

 

Nem új, de a tavalyinál lényegesen méretesebb lesz a Sziget Eye. Az idei óriáskerék átmérője 20 méterrel lesz nagyobb, ugyanis sikerül Budapestre hozni a világ egyik legnagyobb utaztatható óriáskerekét. Egy 60 méteres giga-kerék viszi majd a magasba az érdeklődőket és válik estére kivilágítva, megvetítve a Sziget egyik leglátványosabb attrakciójává.

 

Külső látványában a régi vándorcirkuszok hangulatát idéző sátorban, de tartalmában a modern új cirkusz előadásait sorakoztatja fel a Sziget új helyszíne, mely részben az eddig is jelen lévő cirkuszi produkciókat fogja egybe, részben otthont ad a Recirquel társulat kifejezetten a Szigetre készülő új előadásának. A Cirque du Sziget kihagyhatatlan programnak és látványában is lenyűgözőnek ígérkezik.

 

A Sziget nem csupán zenei, hanem összművészeti programok és események sokasága is.

 

A Nagy Utcaszínház idén a Föld egy távoli kontinenséről érkezik, onnan, ahol őslakosok szimbiózisban élnek kengurukkal és koalákkal. Nevüket még nem árulhatjuk el, de annyit biztosan, hogy világhírűek és nem csak naponta egyszer, hanem háromszor is látható lesz lélegzetelállító, monumentális előadásuk.

 

Jártunkban-keltünkben eddig is találkozhattunk a Sziget egész területén mesebeli figurákkal, furán öltözött embertársainkkal, fantáziánkat beindító képződményekkel.

 

A Fesztiválköztársaság ebben az évben a maorik földjétől, Új-Zélandtól Ausztrálián át, Indiától egészen a kínai nagy falig, és Európa számos országából invitál meg a Szigetre színesebbnél-színesebb kis utcaszínház produkciókat.

 

A Kelet-Európa Vurstli idén is a már megszokott játékossággal fogadja az emigrálni vágyókat. Az idei tematikánk a 60-as, 70-es évek hippi korszaka. A hozzá tartozó mozgalmak béke és szabadság vágyát finoman „elv”-társítjuk a Sziget Fesztiválköztársaság filozófiájával. Hosszú haj, csőfarmer, peace & love! A Kelet-Európa Vurstli ruhagyárában elkészíthetjük a saját szabadságunkat szimbolizáló fesztiválkösztümünket is.

 

Bár a vendéglátást erősíti, de látványában is gazdagítja majd a Szigetet az új Romkocsma Negyed. Budapest legizgalmasabb szórakozóhelyei közül többen kitelepülnek majd a fesztiválra, egy új színnel gazdagítva a Szigetet.

 

Két visszatérő programhelyszín is felbukkan az idei fesztiválon. A rendkívül pörgős ír zenét sorjázó Ír Kocsma Színpad és a nagy elődök zenéjét idéző és azoknak tisztelgő Tribute zenekarok színpada ismét fellelhető lesz a Szigeten.

 

Két új funkciót is kap a tavaly már megismert, idén azonban a duplájára növő Colosseum. Egyrészt ez a helyszín fogadja be a korábbi meduza helyszín partikínálatát. Másrészt egy rendkívül látványos új programnak is helyt ad a Colosseum: itt várja a nagyérdeműt a Color Party, ahol a közönség maga változtatja a helyszínt egy színorgiává úgy, hogy a spektrum összes színeit tartalmazó festékpor-patronokat „pukkasztva” színezi be a teret, egy fergeteges party keretében.

 

 

A nemzetközi fesztiválpalettával összehasonlítva a Sziget szolgáltatásai eleddig is kimagaslóak voltak – ezt lehet leszűrni a külföldi vendégek visszajelzéseiből is. De ezen a területen mindig van hová fejlődni, a szervezők szándéka szerint ebben a szegmensben is tovább erősödik a fesztivál idén. Látványosan fejlődnek a higiéniai szolgáltatások. A bio wc-k egy jelentős része, csoportokba rendezve, kivilágítva, állandó takarító személyzettel várja majd a látogatókat. Több és lényegesen komfortosabb tusoló áll majd a vendégek szolgálatába. Lesz hozzájuk zárható öltöző, kulturált várakozó zóna és sminkszoba is. Tovább fejlődik a vendéglátás minősége is. A szervezők igyekeznek hadrendbe állítani a legjobb és legigényesebb kínálatú és kinézetű vendéglátó egységeket, a már korábban is jellemző változatosság igényével. 

 

Újdonság a Szigeten a játszótér közvetlen szomszédságában található „családi kemping”, ahová a gyermekkel érkező családokat várják, az igényeknek megfelelő szolgáltatásokkal, gyerekmegőrzővel, és a piciknek való programokkal. 

 

 

1 óra 1000 Ft – Sokan már nem is tudják és sokan még nem tudják, hogy mennyit fejlődött, illetve milyen lett mostanra a Sziget. Azoknak, akik régen voltak és a változásra kíváncsiak, illetve azoknak, akik még nem voltak, de szívesen belepillantanának, egy új belépőjegy típust vezetnek be a szervezők. Akinek a szolgáltatója lehetőséget biztosít, mobiltelefonos vásárlással idén alkalom adódik 1000 forintért venni limitált időre érvényes ún. „visitor” jegyet a Szigetre. Az 1 óra időtartamra szóló látogatójegy alkalmat nyújt arra, hogy megnézhessük, milyen és mennyit változott a fesztivál küllemében. Akik pedig kedvet kapnak és úgy döntenek, hogy maradnának tovább is, azoknál az első óra elteltével automatikusan a már korábban bevezetett mobil percdíjas tarifa lép életbe. Ez a lehetőség továbbra is él majd, tehát annak, aki nem kíván egy teljes napot kint tölteni a Szigeten, hanem mondjuk csak kedvenc zenekarának koncertjére jönne ki. A felhasználó a bejáratnál mobiltelefonjával aktiválja a rendszert és a végén annyit fizet, amennyi időt eltöltött a Szigeten.

 

Diákoknak idén is él az elmúlt években nagy sikernek örvendő kedvezményes bérlet tarifa. A csoportba szerveződő diákok akár 50%-os kedvezménnyel juthatnak hetijegyhez a Szigetre. És szintén féláron juthat be, de napijeggyel, aki este 11 óra után váltja meg az aznapi jegyét, amivel másnap reggelig lehet bent tartózkodni. Népszerű kezdeményezés immár két éve, az ún. CityPass, melynek megváltásával, az ingyenes tömegközlekedés mellett Budapest számos intézményét is kedvezménnyel lehet meglátogatni. Idén ez a szolgáltatás is él tovább.