Szeretem a Szigetet. Szerintem Puskás Ferenc után a legismertebb magyar. De az "egy hét együtt lét" szlogen már nem állja meg a helyét. Inkább azt mondanám: Egy hét, amikor virágzik a kapitalizmus. A sziget olyan, mint Kelemen Anna teste. Ha egy szegény ember sokat spórol ráteheti a kezét, de igazából, azért készült, hogy a gazdagok játszótere legyen.
Ami trendi lesz, az drága is. Ez szabály! A sziget trendi, tehát drága. Emiatt sokan panaszkodna is, és szidják a szervezőket. De szerintem egy dolgot mindenkinek meg kell értenie: A Sziget nem, azért drága, mert valami kapzsi, hájas földesúr aka szervező, a hasára csapott és így döntött. Olyan közgazdasági tényezők, miatt drága, amiről nekem lövésem sincs, de a fősulin egy közgazdász tanár mondta, és ő biztos tudja.
És most a főszereplőről a +1. napról vagy hogy a fenébe hívják?
A Motörhead, amire nem éppen a fiatalok voltak kíváncsiak, hanem az old school rockerek. A bördzsekis, motoros, kicsit pocakos metál veteránok. A koncertre én leginkább Lemmy miatt voltam kíváncsi, annak a fickónak a hangjával ketté lehet vágni Farkast az X-manből. Na, ahol én álltam ott egy karcolást se ejtett volna Farkason. Ha valaki (mint én is) a hangosító torony mögött állt, nem tudta élvezni a bulit. Néha az éneket, néha a gitárt hallottam, mint mikor a fülhallgatón hallgat az ember zenét, és az egyik oldalon megy a gitár másikon, pedig az ének. Én pont ezt éltem át, csak a Sziget második legnagyobb (!) színpadán.
The Bloody Beetroots Death Crew 77 nevű zenekart örökké megjegyzem, már ha sikerül (túl hosszú a nevük). Az olasz banda elektronikus tánczenét játszik, és nagyon tudnak. A rosszul sikerült Rise Against után ez a koncert, úgy feldobott, mint a kokain (csak tippelek). A közönség ugrált, énekelt, táncolt. A nap legjobb koncertje volt.
A The Bloody... után (mondtam, hogy elfelejtem) jöttek a Los Angelesi vagányok a Suicidal Tendencies. Három afró amerikai meg két mexikói játszik hardcore zenét. Nem az a tipikus kép, amivel Hollywood próbál minket megetetni. A feketék nem mind raperek. A mexikóiak nem mind kertészek. A dobosuk a zenekar jelképe, annyira kövér, hogy targoncával kel felvinni a színpadra, de ha már ott van, akkor hasít. A koncert vége volt a legjobb. A zenekar egy Ezsti nevű lányról énekelt. Vajon mivel érdemelhette ki a hölgy? Biztos kitakarított a buszukban. A szám alatt a zenekar megengedte, hogy a közönségből, annyi ember felmenjen a színpadra, amennyi csak felfér. Beleénekeltek a mikrofonba, ölelgették a gengsztereket. Szóval szabad volt a csók.
A hideg alattomos gyilkos lassan, de biztosan megöli a bulit. Tegnap is ez történt.
Állt két lány a pultnál rendelni akartak, akik annyira rossz kedvűek voltak, hogy megkellet tőlük kérdeznem: Bocsi lányok koporsót rendeltek? Vagy mi ez a lehangoltság? A válasz: What?
Bármennyire is hideg van a kigyúrt formák, ujjatlanban vannak. Komolyan mondom ezek az emberek még a holdra is ujjnélküli szkafanderben mennének. Itt van neki egy ötlet: Fotózzák le magukat félmeztelenül kereteztessék be a képet és akasszák a nyakukba.
Idén is nagyon sok színű a Sziget (király). Szívesen elénekelném a tömeggel a We Are The Worldot.
A 2011-es Sziget zárónapjának főzenekaraként lépett a Nagyszínpadra az idén "Ritual" címmel új albumot megjelentetett White Lies. A zenekarnak annyira bejött a buli, hogy az ott készített felvételekből ollózták össze az új klipjüket is. A continua
Kinek mi jut eszébe Kolumbiáról? Román színű zászló, hegyek, foci, kávé, drogbárók, Shakira, esetleg Marquez? Nos, nekünk mostantól a Choc Quib Town. Magyarországra nem igazán jutnak el a térségből zenekarok hazánkba, nagy kár. A Sziget utolsó napján aztán... A continua
Mint már említettük, a Sziget vasárnapi napja teljesen szürreális vonásokkal rendelkezett éjfél után. Valahogy mindenki pánikszerűen szerette volna felszámolni a fesztivált. Erről egyrészt a holland látogatók gondoskodtak, másrészt az ott dolgozók. A continua
Lezárult az idei Sziget, ahol állítólag 385 ezer ember fordult meg egy hét alatt. Bár azt gondolnánk, hogy ez rengeteg, elméletileg csak pár ezerrel több, mint a tavalyi látogatószám, így nem sikerült rekordokat dönteni. Ám, így is Európa egyik legnagyobb fesztiváljai közé tartozik. Lássuk, mi hogyan éltük meg az utolsó napot. A continua
Egészen minap délutánig, maximum kirándulni voltam a helyszínen, de a fesztivál valahogy kimaradt az életemből. De végre én is felragasztottam a karszalagomat, és átléptem a kaput. Az idén „nagykorúvá” vált fesztiválon, én is elveszítettem a „sziget-ártatlanságomat”. A continua