Az ülőjegyesek is állva – Ákos koncert - Képek!

Ákos május 14-én a Papp László Sportarénában tartotta legújabb albuma, A Katona Imája lemezbemutató koncertjét. Monumentális show-t kaptunk, aminek minden másodperce precízen be volt osztva, hogy a lehető legnagyobb élményt nyújtsa!

megosztás
kapcsolódó fájlok
- Ákos koncert - Papp László Budapest SportAréna - 2011. április 14. (galéria)
kapcsolódó linkek
- Ákos

Kezdjük az este előtt egy kicsivel! Az talán nem extrém infó, hogy szombaton beraktam az Ákos összest, a hangolódás okán, de némi nosztalgiával gondolatban végig pörgettem az eddigi Ákos koncertjeimen. Első alkalommal 9-10 éves lehettem, ezért már részletes emlékekkel nem rendelkezem, de tetszett. Soha nem voltam törzstag Ákos koncertre járó, de azért belefutottam néhányba később is. Azt sejtettem, hogy profi lesz – egy év felkészüléssel, egyedi színpaddal, 120 reflektorral -, nem is lehetett volna más.

És akkor ugorjunk az időben, május 14-én, szombaton 8 óra után pár perccel a Papp László Sportaréna színpadán feltűnt Ákos és zenekara. Úgy tűnik, Fluort és a Mizut már mindenhol megidézik, ezen a fellépésen is elhangzott a „zúzunk az Arénában”. De annak jobban örültünk, hogy Ákos zúz és nem Fluor Tomi.

Mivel A Katona Imája lemezbemutatóján voltunk, így stílszerűen a címadó számmal nyitottak. Kb. a harmadik dalig – az Ideális Popsztár – kellett várni arra, hogy több kéz legyen a magasban, mint láb a földön. Ha jól sejtem, ezt nevezik fantasztikus közönségnek. Nem egyszerű számokat kiemelni a műsorból, mert mindegyik tökéletes volt a maga módján, és mégis mindet überelte a következő. Ideálisan váltakoztak a lassú és a gyors számok, pont mire elandalodtunk volna, akkor jött egy kis fejrázós őrület. Ugyanez igaz a dalok sorrendjére régi – friss viszonylatban is, mert vegyesen szórakoztattak minket az új album slágerei: a kihagyhatatlan Szindbál dala, A fénybe nézz, Szeress így, vagy az egy szál gitárral elhangzó Kéz a tarkón, de a klasszikusokat: pl. Tanulékony Szörnyeteg vagy a Keresem az utam sem kellett hiányolnunk. Utóbbi végén, visszaszámlálás után, tűzijátékot is láthattunk, ami azért magyar viszonyok között ritkaság számba megy. A vizuális rész rendesen ott volt. Engem egy jobb fénytechnikával is könnyű lekenyerezni, de erre a mesteri az illő szó. Nehéz szavakba önteni, hogy milyen fények töltötték be az Arénát, ha azt mondom, hogy majdnem tátva maradt a szám, talán elég is. A videó vetítés is hasonló hatásokat ért el. A legkomolyabban a Főleg régen alatt lejátszott kisfilm ütött, ami így egy igazi geg lett, pedig már a szám se semmi. A piros dzseki és a hozzáillő szemüveg poénos díszlet volt.

Én totál elfogult vagyok az Érintő irányában – hiszen ez a kedvencem A Katona Imájáról, nálam nagyon betalált, és most itt bevallom, megszámlálhatatlanul sokszor hallgattam már meg a távolba vagy épp a virághabos fákra meredve-, talán emiatt is éreztem a koncert csúcspontjának ezt a dalt. Mivel annyit tudtunk előre, hogy Janicsák Veca egy férfi-nő kapcsolatot feldolgozó új műben lesz Ákos partnere, nem volt meglepő, hogy az Érintőt lett a kiválasztott. Veca és Ákos a lehető legtöbbet kihozta ebből a számból, ami duett formában is legalább olyan jó, mint ahogy az albumon szól.

Ezt a bulit durván alapos felkészülés előzte meg, és ehhez mérten sikerült is. Természetesen visszatapsoltuk Ákosékat, és a taps utáni dalokat talán érdemes úgy visszaadni, ahogyan elhangzottak: Majom a ketrecben – Ölelj meg újra – Utolsó hangos dal – Adjon isten. A záró akkordokkal egy fényfüggöny is leereszkedett Ákos mögött, így teljessé téve a képet.

Élőben egyébként sokkal keményebben szólt a legtöbb szám és igen hangsúlyos volt a gitárjáték. Ha valami negatívumot kellene felhozni, legfeljebb annyi lehetne, hogy a nézőtér első felében ingyen szauna és izzadtságszag uralkodott, de ez az ugrálás hozadéka. Azt nem tudom, hogy akik ülőjegyet váltottak, miként bírták ki a székeken a koncertet, erős önfegyelemről tettek tanúbizonyságot. A Kihalt minden közben bolydult fel az egész Aréna, és ezt a számot már az ülőjegyesek is állva tombolták végig.

Az első Ákos koncertem óta eltelt kb. 15 év alatt ez a produkció kifogástalanná érett, és ez az Arénás show mindent vitt!

Anikó

cimkék
- ákos, koncert, koncertbeszámoló, papp lászló budapest sportaréna

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább