2011. május 5. | Anikó
A Corvinus Egyetemi Napok szerdája, azaz május 4-e leginkább a keményebb zene szerelmeseinek kedvezett: rengeteg dob, basszus, hosszú hajú, fejrázós rockerek, sok sör (a ruhámon), non-stop pörgő előadók. Totál kész volt, mint ahogy mi is erősen!
Ha a CEN nyitó bulija elhozta nálam fesztiválhangulatot, akkor a második, szerdai nap azokat az emlékeimet idézte vissza, amelyek eszembe juttatták, hogy miért is szeretem a rockkoncerteket. Azért, mert nincs megállás, és ezek a zenekarok tiszta szívből – tüdőből - gyomorból nyomják, fel-le rohangálnak a színpadon, és jó esetben maximálisan élvezhető koncertet adnak.
A szerda tematikusan a rockzene köré épült, a Turbo, a Fish! és a Subscribe, mint a műfaj jeles képviselői jöttek el a Corvinus Egyetemhez, hogy minden fiatal érezze a lendületet.
A Turbo koncertjének inkább bemelegítő hangulata volt, ők kezdték az estet és a tömeg java csak később érkezett. A zenekar tagjai viszont nagyon odatették magukat, a kora délutáni időpont ellenére is.
A Fish! előtt már megtöltötték az első sorokat a rajongók, dehát a Fish! ebben a körben már befutott és bejáratott zenekarnak számít, ami garantáltan nem hagy nyugodtan állni a koncert alatt. Durva rutinnal és erővel léptek fel a színpadra, hogy utána mozgásba hozzák az embereket. Az elég szokatlan és szájtátós volt, amikor Kovács Krisztián megénekeltette a közönséget, Fluor Mizujával. És még a rockerek is ismerik a számot, mert igen hangosan énekelte mindenki és a szövegben sem ejtettek hibákat. Ennek a rövid lereagálása annyi volt a Fish! részéről, hogy „ti is kibaszott jó zenéket hallgattok”. Hát, igen… Aztán egy kis közönség leguggoltatás – megugráltatás is történt, jó Fish! szokás szerint. Kedden a Magashegyi Underground Angliával zárt, a Fish! az utolsó dallal Majdnem Kaliforniáig jutott, de tudjátok, itt nem a part volt nyugati, hanem a pályaudvar.
A legnagyobbat a Subscribe robbantotta, ők is zsúfolásig telítették a sátrat, elvégre Magyarország egyik legnépszerűbb rockzenekarának koncertje várt ránk. Nem tudom, mennyi energiaitalt vagy mit toltak a Subscribe-osok, de azt én is akarom! Nem túlzok, ha azt mondom, időnként szemmel is nehéz volt követni az együttes tagjainak mozgását, fergeteges show-t láthattunk. Csongor Bálint felmászott a színpad összes könnyen és nehezen elérhető részére, én akkor néztem a legtágabbra nyílt szemmel, mikor a dobos felett lógott fejjel-lefelé. Van abban valami, hogy leginkább egy rockzenekar tud ilyen király és felszabadult hangulatot teremteni.
Eddig csak félig-meddig láttam Subscribe koncertet, de most, hogy ezt végigbuliztam, biztos vagyok benne, ha legközelebb szembejön, én megállok és tombolok egy jót erre a zenére. Tehát a szerdai rock-nap is tök pozitív mérleggel zárult, nekem főleg a Fish! és a Subscribe koncertje ment élményszámba. Még mindig minden szép, minden jó, csütörtök a zárónap, ha eddig kinn voltál, úgysem hagyod ki, ha még nem élted át a CEN-t, akkor pedig ott a helyed!
Anikó