2010. december 31. | Anikó
A 30Y a Gödörben mutatta be új albumát, a Városembert december 28-án. A zenekar mindent megtett azért, hogy felejthetetlen legyen a buli. De ezen az estén nem csak ők igyekeztek minél őrültebb légkört teremteni, hiszen a lemezbemutató előtt a Kipu és a Jurij fokozta a hangulatot.
Az idei év utolsó napjain megkezdődött a 30Y lemezbemutató turnéja. Rögtön karácsony után Miskolcon mutatták be az új albumot, majd kedden a budapesti rajongók is élőben hallhatták a Városember dalainak javát a Gödör Klubban.
A 30Y koncertje előtt két előzenekar is segítette a ráhangolódást. A Kipu egészen rövid koncerten adta elő a legütősebb rock számait. De a fellépés nem túl hosszú volta semmit sem vont le a zene értékéből.
Utána a Jurij szórakoztatta a rajongókat. Már a koncertjük elején is sokan voltak, és akár főfellépőként is vitték volna a bulit. Egy-egy dalnál a fél közönség ütemesen emelkedett fel-le és sokan lelkesen énekelték végig az együttes összes dalát. Közben a ruhatárnál elcsíptem egy beszélgetést, mely az ott dolgozók között zajlott. Arra tippeltek, hogy telt ház lesz addigra, mire a 30Y elkezdődik. Mert már akkor is jelentős tömeg gyűlt össze, és az emberek folyamatosan érkeztek. Már ekkor is sejthető volt, hogy hatalmas bulinak nézünk elébe ezen az esten. Nem tudom, hogy hivatalosan megtelt-e a Gödör, de az biztos, hogy rengetegen voltak kíváncsiak a Városemberre.
A Jurij koncert után, az átpakolás alatt jutott idő egy lélegzetvételnyi pihenésre, majd feltűntek a 30Y tagjai a Gödör színpadán. Illetve felugráltak, és rögtönzött táncbemutatót tartottak a jelenlevőknek. Persze nem elhanyagolható ujjongás volt a jussa már ennek a produkciónak is.
A koncert kezdő dala a Kövér disznók volt az új albumról. Nehéz lenne ennél jobb indítást elképzelni, elég erősen startoltak. Utána rögtön Ablakot tárt a 30Y, a közönség pedig lelkesen folytatta az ugrálást, amit - néhány lassabb daltól eltekintve – abba sem hagyott egészen a buli végéig.
A koncert törzsét azonban főleg a régi dalok adták, természetesen elhangzott a Bogozd ki, a Felhő, a Dadog és még lehetne folytatni a sort a „klasszikusokkal”. Kicsit aggódtam is ennél a blokknál, mert kétségessé vált, hogy lesz-e még helye a Városember számainak. De utána visszakanyarodtak ehhez az albumhoz, és végülis majdnem az egész albumot lejátszották. Megtudhattuk azt is, hogy Beck Zoli az Ásító c. számra a legbüszkébb az új lemezről. Megkockázatom, hogy ez az új album legjobb dala is egyben. Érdekes volt figyelni a közönséget, mert valahogy mindenkit lebénított a kezdő rész mondanivalója, és mikor begyorsult a dal, akkor sem kezdődött el a pogózás. Megdöbbentő élmény azt látni, hogy milyen mértékben képes hatni egy ilyen végletesen realisztikus, fájdalmas dal.
Habár az új album nemrég jelent meg, mégis sokan énekelték a zenekarral együtt a számokat. Úgy tűnt, nem sok jelenlevőnek volt ismeretlen a hanganyag. Mindenki „felkészült” a lemezbemutatóra. Tehát ha azt mondjuk teltház volt, akkor ez a Gödörben kb. 1000 embert jelent, így ha igaz, a 30Y lemezeladásban hasít a bűvös aranylemez felé. Persze tökre tudjuk, hogy ez nincs így, hiszen még a rajongó sem veszi már meg a lemezt, pedig mennyivel korrektebb lenne ez mindenkinek. De, persze tudjuk, ez demagóg és hagyjuk is a fenébe…
Mi mással is fejeződhetett volna be a koncert, mint a Sötét van-nal?! És utána sötét is lett, amikor véget ért. Legalábbis ezen a helyszínen, hiszen a lemezbemutató turné csak most kezdődött, tehát még sok város örülhet a Városembernek.
Anikó