3431 zenekar 12462 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Volt 2010

2010. július 4. | nemfoci

A Kruder and Dorfmeisteren innen és túl - képek!

Copyright:

Az MTV (Music Television) Lexikon információi szerint: a világ két legmagasabb IQ-ját, az átlagos teszt alapján; két nőnél mérték. A mellettem álló hölgy meg is indokolja – egyetértően bólogatunk. Már szinte leszakad a fejünk a nyakunkról, de azért még hősiesen bírjuk. Egyre erősödő homokfelhők a Lövérek felett – a VOLT-fesztivál a csúcsát adja, nincs megállás. Kruderék a mennyekben. A harmadik nap is csillagos ötös – talán három csillagos.

Pazar hangulat és négy kiló homok orrlukanként – ez az, ami leginkább jellemzi az eddigi Volt-fesztivált. Egyre több a kocsi a parkolókban, taxit szinte lehetetlen este szerezni, közösen – másokkal összefogva – rendelünk autót, aztán irány bulizni. Az előző két naphoz képest sokkal több a partizni vágyó, a pultosok gőzerővel csapolnak és locsolnak, közben megy a foci-vb, a brazilok kiesnek, aztán Ghána is, néhányan szomorúak, de van rá gyógyszer: zene, zene és Prodigy.

Mikor aznap megérkeztünk, már zsúfolásig telve voltak a különböző helyszínek. A nagyszínpadon Ákos hódította az arra vágyó emberek szívét. Meg kell, hogy mondjam: a számok közötti beszédei nagyon gyenge műsorok voltak, így aztán úgy éreztem, hogy ő sokkal inkább magával foglalkozik, mint az arra (egyébként) méltó rajongókkal. Mindegy, azért ezt figyelmen kívül hagyva rengetegen voltak rá kíváncsiak – bár elég érdekes felvezetésnek találtam, hogy őt tették be a szervezők a brit, electro-punk betyárok elé.

A Prodigy-t megelőzően már kismillió ember hömpölygött a nagyszínpad előtt – nagyjából fél órával a koncert kezdete előtt húsz-huszonötezer partizó tolongott, hogy megszerezzék a legjobb helyeket. Nehéz feladat volt – én, előzékenyen átadtam az ülőhelyemet egy párnak, mert, hogy az igazat megvalljam; egy ilyen a bulit nem bírnék ki a kanapén seggelve. És nem is lehetett, mert a fiúk óriásit alakítottak – szikrázott a levegő, a színpad, a belső szerveink beleremegtek a brutális basszusfutamokba. Csak egy icipici hiba volt az egészben, hiszen a kb. negyvenezres tömeg alig, vagy egyáltalán nem értette a színpadról érkező instrukciókat, így a frontemberek kitartó hájpolása és a tömeg egynyelvűsége (itt az angol nyelvi hiányosságokra gondolok) kissé butuskává tette az amúgy óriási bulit. Tényleg fenomenális show-t adott a Prodigy, és javukra legyen írva, hogy talán a legjobb számaikat dobták a közösbe – bár a „Spitfire” vagy a „Girls” még lejöhetett volna, de nem elégedetlenkedem. A tömeg egy emberként tombolt – jó magyar szokás szerint.

Aztán bekövetkezett az, amitől tartottam – a fellépések keresztbe szervezése miatt nem láthattam a New York-i punk-hordát: az Agnostic Front-ot. Hihetetlen, milyen kis időt adtak a rajongóiknak, ugyanis mindössze ötven percet engedélyeztek a pogózni vágyóknak. Ez azért elég minimális, ahhoz képest (ahogy azt a haverom megjegyezte), hogy Amerikából repültek el idáig. No Comment.

Így félig csalódottan átballagtunk a Fény Büfébe, és megittunk egy kör szénsavas vodka-csodát. Nagyon jó ital, ajánlom mindenkinek. Innen benéztünk a T-mobil teraszra, de ott valamilyen érthetetlen okból síri csönd honolt, mert Dj Pozsi-t nem engedték zenélni. Hát, nagy taps az erre hivatott szerveknek, ez aztán a fesztivál hangulat. Aztán Unicum sátor, ami szerintem az egyik legjobb bulihely, hiszen szakadatlanul hömpölyögnek be az emberek, mindenki táncol, és nagyon jó break-eket és drum ’n’ bass-eket tolnak az arra hivatottak. Nagy ötös – főleg a hajnali részegségben felcsendülő, jó kis csípőtekerős „Sweetest Symphonie” remixért. Attól mi is megbolondultunk.

És végül, de nem utolsó sorban az est legnagyobb királyai: a Kruder and Dorfmeister duó, akik a G-Stone tizenhatodik birthday partiját tartották az OTP Színpadán, olyan arcokkal kiegészülve, mint Mc Earl Zinger, Ras Mc és a kiválló vizuálért felelős Fritz Fitzke. Olyan zenei orgiában részesítettek minket ezek az öltönyös fiúk (kiegészülve a verhetetlen látványvilággal), hogy ilyet – asszem – egy ideig nem fogunk sehol sem látni. Ha felkerülnek a buliról készült videók a netre: abszolút kötelező! Elmesélni sem lehet.

Hajnalra már kissé kiüresedett a terep, és mi is inkább az itt fellelhető gasztronómiai csodákban gyönyörködtünk – mert igencsak megéheztünk a nagy mulatozásban –, úgyhogy szépen bevásároltunk; sültkolbászból, sonkából, kovászos uborkából, és persze vettünk még egy-két sört is. Veszett egy éjszaka volt. Már lassan el se tudom dönteni, hogy ki volt az eddigi legjobb fellépő, mert piszok nagy szerencsénk van az idén. Eddig nagyon jól állunk – az idő gyönyörű, a bőrök egyre cserzettebbek. És a VOLT tovább zakatol - óriási gőzerővel.    

nemfoci

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2010. július 6.

Lemezlovag rendőrség és az a felejthetetlen VOLT-fesztivál – képek!

Június 30. és július 3-a között rendezték meg a VOLT-fesztivált Sopronban, de valószínűleg ezt már mindenki tudja. Sőt, aki ott volt át is élhette. De azoknak, akik nem voltak ott mesélünk pár dolgot, hogy miért is érdemes ellátogatni évről évre a hűség városába. Tovább

2010. július 5.

Massive búcsú a VOLT éjszakában - képek!

Tíz körül már látni lehetett, hogy ezen az estén sokkal kevesebben jelentek meg, mint az azt megelőzőken. Még a szerdai magyar napon is többen vettek részt – pedig szombat lévén (holnap nincs meló), simán lehettek volna akár kétszer ennyien. Fáradt hangulat, csomagoló sátrazók, nézelődő emberek, Sztálin és Pinochet – masszív búcsú a 18. Volt-fesztiváltól. Tovább

2010. július 5.

Ki hallott már Napsütéses pokolról? Mi láttuk is a VOLT-on!

Az utolsó előtti váltás pólóm; az utolsó VOLT-napra. Még némi készülődés, aztán irány a fesztivál. A programok változatosak, az idő szép, még több a szúnyog – a nagyszínpadon (este héttől) Max Cavalera-ék. Verőfényes sámánharc – úgy, ahogy eddig még nem láthattuk. Tovább

2010. július 5.

A VOLT különleges desszertje

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mennyire lehet unalmas egy-egy előadónak, ha ezredszer is ugyan azt a számot kell eljátszania. Mert hogy elvileg a zenélés, nyilván akkor a legnagyobb öröm, ha valami újat tudsz létrehozni, egy olyan dolgot, ami mindenkinek tetszik. Ezért volt érdekes Dub FX, hiszen az ő zenéje azon alapszik, hogy helyben mindig valami újat teremt. De hogy volt ez a VOLT-on? Tovább

2010. július 5.

Képek! Csillagromboló a VOLT-fesztivál felett

Amikor azt mondjuk öreg zenész, valahogy minden relatívvá változik, ha elkezdjük összehasonlítani egyik valóban vén arcot a másikkal. A VOLT első napján ugyebár az „örökké fiatal” Pataki Atilla és a csöppet sem az Kóbor János riogatta a jónépet, míg a második napon Billy Idol és egy nappal később a Prodigy tépte szét a sztereotípiákat. De micsoda különbség ez mégis. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky