2010. április 24. | Betty

Képek! Kolin Márk majdnem letolta a PEN-en

Második napja dübörög a Pécsi Egyetemi Napok fesztivál. A csütörtöki este fő fellépője, az angol Client sajnos nem tudott Pécsre jönni az európai légtér kaotikus állapota miatt, így Zagarék ugrottak be helyettük a nagyszínpadra. Itt volt viszont a ska zenét játszó The Toasters az Egyesült Államokból. A magyarok közül a Bëlga fellépésére voltak a legtöbben kíváncsiak.

Tegnaphoz képest, ha lehet még hidegebb volt Pécsen, így ezzel egyenes arányban emelkedett az elfogyasztott pálinka és a fény mennyisége. Azért bátor férfiak mindenhol vannak, a pár fokos időjárás dacára sok skót szoknyás pasit láttam az este folyamán. A lelkesedés viszont töretlen volt, több mint háromezren voltak kíváncsiak a második nap fellépőire.

Elnézve a zenekarok névsorát, csütörtök este a nagyszínpad mellé tettem le a voksom. A The Kolin zenekar volt itt az első fellépő. A korai időpont miatt ekkor még csak lézengtek az emberek, sokan nem voltak kíváncsiak rájuk. Azért egy kicsi, de lelkes rajongótábor kitartott a banda mellett. A San Francisco című szám kifejezetten jó volt, a többi viszont nálam a ’semmi különös’ kategóriába tartozott. Azt viszont el kell ismerni, hogy Linczényi Márk remek frontember, hiszen mindig magára tudja vonni a figyelmet, hol azzal, hogy leköpi a gitárosát, hol azzal, hogy – majdnem - letolja a világoskék, testre feszülő latex gatyáját. Szóval inkább vizuális élményekkel lettem gazdagabb a produkció után.

Őket követte a Soltis Lajos Színház Celldömölkről, a Vásári komédiák darabbal, mely röpke negyed órás volt csupán, viszont mind a négy nap lehetőséget kapnak valamelyik színpadon a bemutatkozásra. Kilenc óra után valamivel a Neo lépett színpadra. Rájuk azért már érezhetően többen voltak kíváncsiak, de az igazi teltház és tömegnyomor érzésem fél tizenegy magasságától lett, ekkor kezdett ugyanis a Bëlga, akikre vitathatatlanul a kilátogatók zöme kíváncsi volt. Ki lehetett volna tenni a megtelt táblát.

Milyen más kezdést lehetne elképzelni egy Bëlga koncerten, mint a ’Mit parodizálsz’? Pár perc és hangulatba is kerültünk. A három hülye hozta a megszokott vicces és laza figurát, és többször lejöttek a fotósárokba lepacsizni a közönség első-két sorával. Csillogó arany filter rucik, trambulinok, fekvőtámaszok és csípőriszálás – ezek mind a produkció részei voltak. Zömében az új albumok számai domináltak, márciusban jelent meg az ’Arany’, áprilisban pedig a ’Platina’ lemez. Szerencsére néhány régi számot is belecsúsztattak a repertoárba, többek közt a ’Boros’, ’Melós’ és a ’Felveszem a Nyujork Jenkis kabátom’ is felcsendültek, de a legjobban várt szám a ’Nemzeti hip-hop’ volt, amit szó szerint skandált a közönség.

Ráadást követelt és kapott is a végig lelkes nézősereg. Természetesen nem zárulhat úgy egy Bëlga koncert, hogy ne hangozzék el az ’Egy-két-há’ és a ’Kalauz’ Jackos zenei változatban. Remek koncert volt, csak nekem hiányoztak a nagy slágerek, pár régebbi szám jöhetett volna még. És a nélkülözhetetlen háttérember is említést érdemel, azaz tapsoljuk meg Dj Tituszt!

Őket követe volna elvileg a Client, de ők ugyebár az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudtak hazánkba repülni, így az utolsó pillanatban módosult a program Zagar-ra. Hogy jobban jártunk e így, azt nem tudom, mindenestre valószínűleg többen lettek volna kíváncsiak a külföldi fellépőre, ha itt vannak, mint egy megszokott Zagar produkcióra. Végezetül Kecske és Pipo által kevert Tesco Disco-ra bulizhatott a közönség igazán aktív része, hajnali négyig.

Mi eddig már nem bírtuk, egy kis diszkózás után hazaindultunk. Az este nagy tanulsága: a Bëlga még mindig mindent visz, illetve lehet, hogy pályát kellene módosítanom. Röpke ámde annál sikeresebb kiruccanásom volt a Fény bódéban, kisegítő kolléga szerepkörben segédkeztem az árusításban, pár perc erejéig. A Bëlga és a Fény egy estére elég ütős adagnak bizonyult.

Betty