3428 zenekar 12455 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Hazai

2009. augusztus 25. | Martin Eden

Vigyázat tehetségkutatás!

Copyright:

Tavaly és idén nyáron is belefutottam, különböző fesztiválok által rendezett tehetségkutatóba és óhatatlanul megfogalmazódott bennem a kérdés: kinek jó ez?

Az eldugott színpadok előtt ténfergő közönség nagy százalékának fogalma sincs, hogy éppen mi történik a pódiumon és mivel ismeretlen  arcokat lát vagy hall, öt perc ácsorgás után, tovább is áll. Pedig valóban akad egy – két feltűnően jó banda, de a huszönöt perces műsoridő pont arra elegendő, hogy mire bemelegedne a zenekar és a véletlenszerűen arra járó közönség is elkapná a hangulatot, már vége is. Utána nehézkes átszerelés, csend. Akik ott voltak azok is elszállingóznak. Az eredményhírdetést, csak az ismerősők, rokonok várják meg.

Lehet mindenféle hasznos dolgot nyerni: stúdió időt, hangszert, reklám lehetőséget stb, talán ez az egyetlen értelme van a megmérettetésnek. Zenészbarátaim már a harmincas éveikben járnak, mégis sokan közülük belefutottak az évek során néhány tehetségkutatóba. Volt amit megnyertek, ahol másodikak lettek és olyan is amikor a döntőbe sem kerültek be, ugyanazzal a zenével...

Bizony ők már nem az a korosztály akiket fel kellene fedezni:
a sok éves szakmai rutin, hangszeres tudás, színpadi megjelenés már eleve magában hordozza a sikert, ami ebben az esetben nem túl fair dolog. Hiszen a legtöbb jelentkező valóban arra vár, hogy felfedezzék a tehetségét:  a pályájuk elején vannak, nincsenek kapcsolataik és tapasztalataik. Fogalmuk sincsen, hogy merre induljanak el ebben a megkérdőjelezhetetlenűl túl nagy hazai pop piac, útvesztőjében. Őket kellene felfedezni, de mivel a soha ki nem haló nagy zenekarok nem adnak helyet az utánuk következő két generációnak, a láncreakció vége az, hogy a már profinak mondható zenekarok szintén lesöprik a fiatalokat.

Mert egy önmagát finanszírozó bandának jól jönnek a nyeremények, bár van amikor az ember semmit sem nyer, csak sok időt veszít. Ilyen volt pl: egy multi kiadó lemezkiadó hazai leányvállalata által fémjelzett átverés. „A fődíj lemezszerződés” mondat volt olvasható a hírdetésekben és bizony több mint 180 zenekar érezte úgy, na most itt a nagy lehetőség!

Két napos huza – vona, a „szakmai zsűri” előtt való játszás után, ünnepélyes eredményhírdetés. A nyertes zenekar nagyon örül. Meleg kézfogás egy valóban szimpatikus fiatalembertől, oklevél.

Reménykedés, aztán másnap beszélgetés a kiadóban. Kiderült, hogy a lemezszerződés, csak lemezelőszerződés, ami semmi mást nem jelent, csak egy papírdarabot, amin a kiadó szándékát fejezi ki, hogy majd egyszer kiadja a zenekart.  Innentől kezdve lehetetlen elérni a kapcsoalttartó személyt: házonkívül van, nyaral, tárgyal, nincs bent, beteg. Aztán nagy kegyesen meghallgatják az elkészült demó felvételeket majd közlik, hogy nem erre gondoltak és lassan le is jár a féléves előszerződés, amit nem hosszabbítanak meg.

Ezt nyerték.

De volt olyan eset is, amikor a teljeskörű menedzsment különdíjat sosem vehette át a zenekar, mert a megadott kontakt személy egy telefonbeszélgetés után örökre eltűnt...

Így aztán, sokan – a valóban rátermett kész zenei anyaggal rendelkező bandák közül - lassan úgy döntenek, hogy már nem szeretnék magukat megmérettetni, hiszen kiderült, hogy tehetségesek, ki is tapétázták a falaikat az oklevelekkel és valóban sok tapasztalattal lettek gazdagabbak, a biográfiában pedig jól mutat a sok első helyezés.
De valójában ugyanott tartanak.

Jómagam, pusztán az élő zene szeretete miatt – úgy járom a klubbokat – mint ahogy talán a kiadók, tehetségkutatók embereinek kellene és bizony sokszor hallottam, láttam olyan bandákat, akiket egy kis hátszéllel szerethetővé, fogyaszthatóvá lehetne tenni. Akikre nyugodtan mondhatjuk hogy populáris a szó jó értelmében, mindazok ellenére, hogy nem feltétlenül az aktuális trendet követik. Ilyen pl : az igen csak energikus retro 70 – es évek hangulatát idéző Ozone Mama, a dallamos vintage zenét játszó No Mans Land, a 80 – as évek elektronikus zenéjét az indie gitár zenével ötvöző E.Z. Basic, a rendkívül szórakoztató rímekkel operaló rap and roll maffia a Copporn, a behatárolhatatlan stílusú – sokféle gitár zenét magába olvasztó Fugu, vagy a dögös tempókra magyarul éneklő Mocsok 1 kölyök és még sorolhatnám.

Mindenesetre figyelemmel kísérem a tehetségkutatás terén történt változásokat. Elterjedni látszik az a fajta több fordulós zsűriztetés, amikor a szervezők - a kiválasztott zenekarokkal biztosítják a jegy eladást. Minden a döntőbe került bandának meg kell vennie 40 db jegyet, ami tíz zenekar esetén már telt házat jelent. Nem vagyok rosszindulatú és pesszimista sem, de ennek így nem sok értelme van. Mint, ahogy annak sem, hogy a regisztrációk után az online szavazatok alapján lehet bekerülni a „legjobbak” közé. Ebben az esetben, inkább a lelkesedés a döntő, ki mennyi embert tud, vagy akar megmozgatni, de a zenei kvalitáshoz nem sok köze van.

Én inkább azt szorgalmaznám, hogy a nyertes zenészek - valós közönség előtt játszhassanak és így toborozzanak rajongókat - például egy ismert nagy zenekar előtt, több állomásos turné vendégeiként. Vagy egy rádió csatorna biztosítaná a kiválasztott dal napi három lejátszását egy hónapon keresztül.

Hiszen jól tudjuk, hogy amit sokat hallanak az emberek, azt előbb – utóbb megszeretik, még akkor is ha esetleg jó...

Természetesen vannak reménytkeltő kezdeményezések is, de az alapvető probléma ebben a szférában is ugyanaz, mint a politikában: az összeférhetetlenség!
Mert hogyan is lehetne igazságos egy olyan zsűri, akinek a tagjai, a saját zenekaraikkal is pályáznak? Vagy miért ne lenne részrehajló egy zenei szervezet – kiadó  embere, akinek anyagi érdeke - bizonyos zenekarok stúdió időhöz, lemezhez juttatása?
Nem is beszélve a  félig előre megírt forgatókönyvvel manipuláló televíziós szupershow kategóriájába tartozó tehetségkutatókról, aminek kulisszatitkait itt és most nem teregetném ki, félve egy soha véget nem érő rágalmazási pertől.

Ha Beethovenről, vagy József Attiláról beszélünk akkor nem azt mondjuk, hogy tehetségesek, hanem a hatalmas zeneszerző és a költőóriás jelző inkább a megfelelő kifejezés esetükben. Reménykedem benne, hogy azok a valóban különleges érzékkel és affinitással rendelkező zenekarok, akikről ma azt mondjuk: tehetség, tíz év múlva már nem „csak” azok lesznek.

Martin Eden

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
nomansland 2009. szept.. 10.  12:18 3
"Hiszen jól tudjuk, hogy amit sokat hallanak az emberek, azt előbb – utóbb megszeretik, még akkor is ha esetleg jó..."

:-DDD Hahaha! Zseniális!
   
flúgosRob 2009. aug.. 26.  13:06 2
De jó ez a cikk, mintha csak rólunk írtál volna (Flúg zenekar)

"Volt amit megnyertek, ahol másodikak lettek és olyan is amikor a döntőbe sem kerültek be, ugyanazzal a zenével..."
"Ilyen volt pl: egy multi kiadó lemezkiadó hazai leányvállalata által fémjelzett átverés. „A fődíj lemezszerződés” mondat volt olvasható a hírdetésekben és bizony több mint 180 zenekar érezte úgy, na most itt a nagy lehetőség!

Két napos huza – vona, a „szakmai zsűri” előtt való játszás után, ünnepélyes eredményhírdetés. A nyertes zenekar nagyon örül. Meleg kézfogás egy valóban szimpatikus fiatalembertől, oklevél.

Reménykedés, aztán másnap beszélgetés a kiadóban. Kiderült, hogy a lemezszerződés, csak lemezelőszerződés, ami semmi mást nem jelent, csak egy papírdarabot, amin a kiadó szándékát fejezi ki, hogy majd egyszer kiadja a zenekart. Innentől kezdve lehetetlen elérni a kapcsoalttartó személyt: házonkívül van, nyaral, tárgyal, nincs bent, beteg. Aztán nagy kegyesen meghallgatják az elkészült demó felvételeket majd közlik, hogy nem erre gondoltak és lassan le is jár a féléves előszerződés, amit nem hosszabbítanak meg."

ezek a sorok annyira jellemzőek az általunk megéltekre is.
Universal kiadó Szigeti Ferivel az élen ugyanez a szitu.
Elkészítettünk a kiadó kérésére több demót is nem kevés pénből, erre az előszerződés lejárta előtt, új szelek fújnak alapon más lett divat ezért mást vártak el tőlünk is, hát erre természetesen csak a beintés volt a jó megoldás.
Azóta milliós összegekből felvettük majd kiadattuk első lemezünk, de az is biztos, hogy a következőkben már csak netes megjelenésre koncentrálunk, talán silányabb minőségben, de legalább azt csináljuk amit szeretünk a földtől nem el rugaszkodva.

Rock! ;)
   
tenderfoot 2009. aug.. 25.  15:56 1
Az isten áldjon meg, figyelj már oda: Beethowen?
Basszus...
   

2021. szeptember 29.

Live session videósorozat a Varga Bendegúz Quartettől

Készülő új lemezének felvezetéseként három részből álló live session videósorozatot forgatott a Varga Bendegúz Quartet. A zenekarvezető két saját szerzeménye – a Fable és Chasing Your Dreams - mellett az egyik legismertebb amerikai grunge-együttes, a Soundgarden The Day I Tried To Live című dalából is jazz-feldolgozást készítettek. Tovább

2021. szeptember 29.

Honeybeast pálinka is van már

A Honeybeast is csatlakozik a Hősök, a Jónás Vera Experiment, a Margaret Island és a Turbo mellé: az Egyszer volt pálinkacsalád új, meggypálinkája a zenekar egyik leghíresebb slágerének címét fogja viselni. Az „Egyszer volt” tavaly indult a zene világnapján, azzal a céllal, hogy valós segítséget nyújthassanak a zenészeknek. Tovább

2021. szeptember 29.

Megjelent az új Margaret Island lemez

Hullámzó időszakot ölel fel a Margaret Island negyedik nagylemeze, a “Hol marad az én történetem”. Az album leginkább a 2020-as évről, a csapat belső folyamataiban, gondolataiban végbemenő változásokról mesél. Az összes korábban megjelent közül talán ez lett a legszemélyesebb.  Az albumot teljes egészében Fonyódon, Viki otthonában írták, fél év együttes elvonulás alatt. Tovább

2021. augusztus 31.

Ide visz el a Honeybeast Éjfél után

Még a „nyitáskor” írták meg az alapokat, amellyel a Honeybeast a koncertek és az éjszakai élet újra indulása feletti örömét fejezi ki; a klip azonban ennél többet is mutat. Tovább

2021. augusztus 31.

Gyere el a Follow The Flow teltházas koncertjére - kicsit másként

Hol máshol is játszódhatna a Follow The Flow legújabb klipje, mint ahol a legjobban érzik magukat: a színpadon! A "Velem van a baj" című dalhoz a banda a 2021-es teltházas Budapest Park buliján forgatta le a videót, így amellett, hogy mindenki partyhangulatba kerül tőle, extraként jó néhány rajongó is kiszúrhatja magát a felvételeken. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky