2009. július 10.
Francia zenekar két női énekese gondoskodott arról, hogy a férfiak örömüket leljék a színpad előtt és most nem feltétlenül a hangjukra gondolunk, pedig gondolhatnánk. Erotikus műsor a színpadon, részegség a tánctéren, mi élveztük.
Az újhullám jeles képviselői feldolgozásaikkal kápráztatták el a közönséget. Akusztikus hangzásvilág, mégis a poszt-punk dalok által keltett tombolási kényszer kísérte a koncertet. A fő műsort mégis a sztiptízhajlamával megáldott szőke énekesnő biztosította. Vonaglásaival, pucsításaival és a közönség megbabonázásával keltett összfeszültséget, amit végül ki-ki a saját sátrában le is vezethetett.
A zenei részre is kitérve, cselesen hamar lenyomták a koncertet, majd visszatapsoltatva magukat – ami azért nem esett nehezünkre – hatalmas végshow-t adtak. A ’Love Will Till Us Apart’ és az ’In A Manner Of Speaking’ által teljesen elvarázsolták a közönséget, mégis az utolsó számot táncolással töltötték mindannyian, kivéve a dobost, aki mindehhez az ütemet biztosította.
A koncert összességében az angol-francia-spanyol szövegek és dallamok keveredésében telt, megbocsátva azt az apró tévedést, hogy a Balatont összekeverték fővárosunkkal és többször is „merci Budapest” kirohanást intéztek felénk. Persze ez mit sem von le annak az értékéből, hogy a nem éppen Nagyszínpados fellépőnek titulált Novelle Vague teljesen megállta a helyét a Balaton Sound-on.
Azok, akik az Underworld-re készülve befurakodtak az első sorba miként vélekedtek a koncertről nem tudjuk, de valószínűleg ők sem, mert néhányan nagyon készek voltak, de annyit azért megjegyeztek, hogy „kurva jó volt ez az Underworld”.
mango