2009. július 14.
Moby egy igazi sikerzenész. Azt játssza, amit a közönség hallani akar, ráadásul CD minőségben. Nem volt át átkötő saját kedvenc a Moby „B sides”-ról csak szín tiszta slágergyártás. Egy élmény volt!
Mivel mindenki elcsúszott a kezdéssel vasárnap, így a Moby koncert - ami valóban zenekari fellépés volt és nem DJ-szett – is egy laza egy órás ácsorgással kezdődött. Ha nem a negyedik nap záróakkordja lett volna, lehet meg se kottyan a dolog, de már kicsit elcsigázottak voltunk. A lényeg végülis az hogy tizenegy órakor megjelent a színpadon a mester, gitárral a nyakában és belecsapott a húrokba.
Komolyan, mintha a ’Go’ válogatását hallgattuk volna, duplalemezes kiadásban, egy elektronikus zenét játszó rock zenekar előadásában. Moby multifunkcionális szerepet töltött be, gitározott, kongázott, énekelt és aki ismeri, tudja, hogy még DJ-ként is üzemel. A ’Wait For Me’ című legújabb nagylemezéről csupán néhány számot játszott, ami lehet annyira nem is baj, mivel kissé melankolikusra sikerült a darab és nem illett volna bele az össznépi ugrálásba.
Az átkötő szövegek rövidek és tömörek voltak, a „thank you, thank you, thank you” volt az alap, majd a Balaton Sound nagyobb fellépőit megemlítve jött a „nem vagyok hozzátok méltó”, meg a „nektek ajánlom ezt a dalt” típusú kötelezők. Ami azért jól esett, főleg azoknak, akik a ’Porcelain’ alatt Jamaika fűkészletének felét elszívták, de hát ez a magyar közönség már csak ilyen „csupaszív”. Megünnepelte Obama megválasztását a ’Lift Me Up’-pal, majd ahogy lejárt a műsoridő minden körítés nélkül levonult a színpadról.
Ahhoz képest, hogy egy nagyon sűrű turné közepén tart, kellő energiával játszott el minden számot. Saját bevallása szerint a ’Play’ nem a kedvenc albuma, mégis a koncert gerincét ez a lemez alkotta. A tavalyi Fatboy után még egy generáció kedvencet láthattunk, jövőre netán a Chemical Brothers lép majd fel?
Ezt megtudjuk egy év múlva, addig is pihenjünk egy hatalmasat, egészen a Szigetig!
mango