2009. július 10. | mango
Rengeteg program, lelkes fellépők és nagyszerű közönség. Mindezek mellett jegyüzérek és égbeszökött árak is övezik az idei Balaton Sound-ot, de a lényeg mégis az, hogy négy napig az őrült bulizásnak élhetünk, a többi nem számít. Most megosztjuk veletek, mi hogy láttuk az első napot.
A helyzet az, hogy a csütörtök részünkről az ismerkedés jegyében telt. Konkrétan a három éves Balaton Sound kínálatát térképeztük fel, több-kevesebb sikerrel, mivel lényegében egyetlen koncertet sem sikerült teljes egészében végigélveznünk. Ennek oka nem a minőség kivetnivalójában rejlik, hanem abban, hogy szerettünk volna minél több helyet megszemlélni és ez az időben „odanemérés” miatt némi akadályba ütközött. A probléma tényleg az, hogy képtelenek vagyunk osztódással szaporodni és ott lenni több helyen, mert a jobbnál jobb programoktól enyhén zavart állapotba kerültünk.
A helyszíni szemle már a Balaton Sound területére lépés előtt egy érdekes helyzetre hívta fel a figyelmünket. Kezdtük megérteni, hogy miért is fogytak el elővételben a bérletek. Aki korábban már böngészte a netet, az sokszor szembe ütközhetett bérleteket árusító hirdetésekkel, melyek száma a Balaton Sound közeledtével sem apadt. Nos, a bejárat felé vezető úton sorra léptek oda hozzánk arcok, hogy van eladó bérletük, de nem egy-két darabról van itt szó, hanem több tízről fejenként. Ezek a menedzser típusok valószínűleg a gyorsan „meggazdagodás” helyett az autócumizás állapotába kerültek, mert már vételi áron sem tudják eladni a rájuk száradt bérleteket. Ez van srácok.
Miután bejutottunk – és gond nélkül behoztunk egy üveg vodkát – utunkat a kemping felé vettük. A jegyellenőrzéssel és információosztással foglalkozó úriember már a „C” kempingbe irányított minket, mivel az „A” és „B” már megtelt. Gyorsan felmértük az említett kemping távolságát a színpadoktól és úgy döntöttünk találunk helyet az „A”-ban is. Ez így is lett, úgyhogy a sátorállítás után leteszteltük íziben a Balaton hőmérsékletét, ami ideálisnak volt mondható.
A színpadok felosztása nagyjából megegyezik a tavalyiéval, még a fasza lángosos is ugyanott van. Kedvelt helyünk a relax zóna nyújtotta lehetőségeket is kiélveztük, döglöttünk egy hatalmasat a függőágyakban, miközben megszemléltük a naplementét és hallgattuk a Nouvelle Vague fellépését, amiről még beszámolunk.
Az nap legnagyobb sztárja, az Underworld fellépésére bár lehűlt a levegő, mégis rengeteg ember volt kíváncsi. Talán itt volt igazán érezhető, hogy elkezdődött a fesztivál, mivel addig inkább olyan fieszta hangulat volt jellemző, ez talán köszönhető annak, hogy az igazi elektro show-k éjszaka kerültek felvonásra, mint például az Underworld vagy Carl Cox bulija.
mango