2009. április 27. | -gabriella-
Szombaton véget ért a Pécsi Egyetemi Napok! Ha végig ott voltál a fesztiválon, akkor te is részt vettél egyfajta amortizációs folyamatban. A lényeg persze, hogy még ilyenkor is jól érezd magad, és ezt a szervezők a Zubollyal, Firewater-rel, Quimbyvel, Psycho Mutans-sal, The Moog-gal, Inspector Cluzo-val, valamint Amber Smith-el és a Wombolombakéhé-vel és még sok mindenki mással, szerették volna teljessé tenni nekünk, több, kevesebb sikerrel. Jövőre veled ugyanitt!
A helyzet az, hogy 4 nap pont elég arra, hogy már rutinosan mozogj egy fesztiválon, kitaláld, hogy hol érdemes iszogatni, hol érdemes kajálni, még úgy is, ha, mint ebben az esetben is, nincs a helyszínen alvási lehetőség. Valamint, arra is tökéletes, hogy egy idő után, már ne menj be a legtöbb koncertre, csak úgy legyél.
Az este kezdetén, mivel voltak kulturális programok is, megtekinthettük Szabó Nóra: Kerek című előadását, a Bőrgyár kastélyában. A környezet már hatott a nézőkre, és mivel az előadás során a színészek, és az őket kísérő fuvolások is körbe-körbe járkáltak, egy idő után elszédülhettünk. Érdemes megtekinteni, elég absztrakt.
Ez sajnos ütötte a Zuboly koncertet, és mivel az EHÖK színpadán az indie, és brit pop volt a mérvadó, ezért a Folk&Roll sátor széléről a Yellow Spots nevű, magukat belezős rock and roll csapatként definiáló, koncertbe hallgattunk bele. Igen, a morbid humor tényleg jellemző rájuk, viszont nagyon élvezhető dallamvilággal rendelkeznek, így az újdonság erejével hatottak, és kis felüdülést nyújtottak, a már unás hallgatott zenekarok után.
A másik ilyen, az este folyamán a, The Inspector Cluzo nevű, francia banda volt, akik elvileg new country-t játszanak. Dinamikus előadást láthatott, a viszonylag kevés érdeklődő, viszont aki ott volt, azok mind nagyon élvezték. A frontember (ketten vannak), csak annyit üvöltött a tömegnek, hogy „Motherfucker”, ezzel el is intézett pár dolgot, majd lerúgta a dobos cintányérját. Ez elég viccesen néz ki színpadon.
Mindezek közben, zajlott párhuzamosan a karok versenye, ahol a Periszkóp Rádió megállójában levetítették, az erre az alkalomra készített csapatfilmeket. Az idei nyertes a Pollack Mihály Műszaki lett, akik, ha jól emlékszem a bajorok voltak. Szerintem a TTK-sok kissé pszichedelikus filmje is jól sikerült.
Ha rutinos fesztiválozó vagy, akkor bárhol találkozhatsz a Quimbyvel. A nagyszínpadon ekkor már volt kb. egy órás csúszás. Lévén, hogy rengeteg koncertjükön voltam, ezért újból a sátor mellett ücsörgős verzióját választottam, hogy meghallgassam őket. Sajnos, és ez nem az ő hibájuk, a rengeteg bejelentés érkezett a fesztivál miatt a rendőrök felé, ezért lejjebb kellett őket is halkítani (így járt előző nap az Anima Sound System is), és így a basszuson, és néhány elkapott dallamon kívül nem sok jutott el hozzánk. Viszont, hozták a papírformát: megtöltötték a Szalon Színpadot. Nyilván, még mindig húzónévként tudnak szolgálni.
A hangosítás szempontjából a Psycho Mutans járt a legrosszabbul, akiket, még mielőtt vége lett volna igazából, már le kellett jönniük a színpadról. Ergo, nem tudták végigjátszani a koncertet. Mindenesetre, így is elég jó buli hangulatot teremtettek, a félházas tömegnek. Jövőre biztos többen lesznek, most még nem értek meg a Nagyszínpadra, viszont a késői időpont miatt, aki ott volt, már valószínű eleget ivott, úgyhogy mindenki táncolt, dülöngélt, meg ami ilyenkor kell. Valaki kitalálta, hogy cérnával körbetekeri a tömeget, ez elég humorosnak bizonyult, mert egy idő után csak azt láttad, hogy mindenki hajolgat, hogy eltépje.
Mindezek közben, a Folk&Roll Színpadé volt újból a főszerep, ugyanis fellépett a Wombolombakéhé Orchestra, akik végigkísérték az egész PEN-t. Ez annyira bejött az embereknek, hogy a sátorból lógott ki a kedves közönség. Kívülről-belülről bájos élmény volt, ahogy egymáson tapostak át, csak, hogy előrébb juthassanak.
A 4. nap végére, még ki-ki kiélvezhette a záró akkordokat, a Nagyszínpadon Enikővel és Murakkal, az EHÖK-ön pedig a Tesco Disco izzította a népet. Ehhez már csak a nagyon elszántaknak volt energiája.
A PEN konklúziója, mely két szállóigét teremtett:” MegGinásodtál”, és az „Ez egy ilyen bicaj, ha egyszer felszállsz rá....” A Gináról csak annyit, hogy állítólag rengeteg fiatal volt, aki partydrog mérgezést kapott! Vigyázni kell, ezt tudtuk eddig is!
Ettől függetlenül, jó kis nyárindító volt ez!
-gabriella-