2007. április 6. | Jónás Tamás
Két gitárszólam harmonizálása - terc hangközök. A kotta elsõ négy ütemében szereplõ dallam harmonizálása lesz a mostani feladatunk.
Maga a dallam a barokk zenében elterjedt módszeren alapszik, amelyet "pedal point" vagy "pedal tone" néven ismernek. Az elnevezés arra utal, hogy egy adott dallamban egy hang, vagy hangcsoport állandóan visszatér. (Legegyszerûbb példa erre a 5-0-7-0-8-0-10-0-12-0 menet, mondjuk a vékony E húron, ahol az E hang ismétlõdik.)
A pedal point egyik szépsége, hogy egyszerû dallamokat is jól el lehed adni általa:-) Például az elsõ ütem egy sima, emelkedõ F-G-A-Bb sorozat (E-húr
Az ismétlõdõ hangok között a d-moll hangkészletbõl kilógó hangok is vannak, ezek az úgynevezett váltóhangok, vagy más néven kötõhangok, amelyek fél hanggal egy-egy skálahang alatt találhatók. Az ilyen átvezetõ funkciót betöltõ hangok nagyon sok módon, és számos módon alkalmazhatók, legyen szó akár jazzrõl, hard rockról, vagy klasszikus zenérõl.
Az 1-2. ütemben a C# és a H, majd a 4. ütemben a G# hangok alkotják ezeket a váltóhangokat. A C# és a H hang természetesen felfogható a d-melodikus moll két skálahangjának is, ez leginkább a 4. ütemben látható jól. Az akkordmenet: dm-C-Bb-A, tehát ütemenként egy-egy akkord szerepel. Az adott ütem elsõ két hangja egyébként jól jelzi az akkordot, hiszen mindig a terc és az alaphang kezdi az ütemeket (F-D, E-C, D-Bb, és C#-A).
A harmonizálás az 5. ütemben kezdõdik, ahol az eredeti dallam mellé egy másik, terccel magasabban fekvõ dallam párosul. Természetesen az nem elég, ha az eredeti dallamot visszük feljebb kis vagy nagy terccel (ez csak fél-egész, illetve egészfokú skálák harmonizálása során mûködhet így), hanem a d-moll hangkészlet figyelembevételével kell eljárni.
Az 5. ütemben például az eredeti dallam kezdõ F hangjához nagy terces, a második hanghoz (D) kis terces emelést rendelünk hozzá, vagyis egyszerûen arról van szó, hogy a d-moll skála adott hangjához a két fokkal feljebb levõ hangot párosítjuk. Az új szólam 6. és 8. ütemében le kell mondanunk a kis szekundos váltóhangokról, a 6. ütemben azért, mert ez egy Eb-D-Eb sort adna, és a skála leszállított második foka ebben a környezetben nem lenne szerencsés választás. A 8. ütemben pedig az aktuális harmónia, az A-dúr követeli meg azt, hogy lemondjunk egy 'C-H-C' sorról (vagy ami még szörnyûbb lenne, egy 'C#-C-C#' sorról) a C#-H-C# menet javára.
A harmonizálást a fenti módon végigcsinálva megfigyelhetõ, hogy az új szólam is felfogható akkordok sorozatának. Például az 5. ütem felsõ szólama F-dúrt ad ki, utána (ütemenként) egy E-szûkített, majd egy D-moll, végül egy C#-szûkített jelenik meg (ez utóbbi A7-nek is felfogható, hiszen a basszusban A hang van). Általánosságban: egy felbontott dúr akkordot a párhuzamos molljával, egy felbontott moll akkordot pedig a párhuzamos dúrjával kell harmonizálni. Vannak azonban olyan pontok egy adott skálán, ahol be kell vezetni a szûkített (ritkább esetben a bõvített) hármashangzatot is a harmonizáláshoz, mint például a 6. ütem C-dúr - E-szûkített akkordpárja.
A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.
Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban - kezdõknek, haladóknak és profiknak
dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)