2005. november 8. | Jónás Tamás

Jónás Tamás gitársuli 27.

Sziasztok! Ezen a héten egy nyolcütemes em-F alapot, és az arra készült gitárszólót elemzünk.

A kíséretben a két "fapados" akkord közül az e-mollt a 4. fok hozzávételével színesítjük (az 1-2. ütemben em sus4 akkord szerepel).
Az F-dúrhoz pedig a h és e hangokat (üres húrok) vesszük hozzá, amely az F-dúr skála megemelt 4., továbbá a 7. foka (5-6. ütem).
A 7-8. ütemben a G hang is megjelenik (2. fok).
A kör a 9-16. ütemben megismétlõdik, enyhe variációval a vége felé.

Ami a szólót illeti, ezúttal azt a módszert alkalmaztam, hogy egy pár hangból álló visszatérõ, könnyen megjegyezhetõ dallamot találtam ki, amely a szóló során (különbözõ változatokban és helyeken) végig szerepel (az alapverziót lásd az 1-2. ütemben).

A 3-4. ütemben a téma szinte ugyanúgy jelenik meg (ennek az a célja, hogy minél elõbb a hallgatóság fülébe belemásszon:-), csak a záróhang más, hogy elõkészítsük az akkordváltást.

Az 5-6. ütemben a téma az F-dúr akkordhoz hozzáigazítva jelenik meg: a kezdõhang, és a hangközök is eltérnek (sõt, itt végig szekundok szerepelnek, míg az alapverzióban terc is van). Ennek ellenére mégis felismerhetõ, hogy ugyanarról a témáról van szó.

A 7-8. ütemben (szerintem) nem lenne már értelme megismételni a témát, nem mondana már újat. A harmóniamenetek vége felé (jelen esetben a nyolcütemes kör utolsó két ütemében) valami eltérõt kell nyújtani! Így hát a nyitóhang még megjelenik a témából, de utána egy tapping és legato által színezett F-líd futam zárja a kört.

A 9-10. ütemben (új kör eleje) ismét megjelenik a téma, de ezúttal nem a kvintrõl, hanem az alapfokról (E) indítva. A 11-12. ütemben ismét az E hangról indul, de a "mászkálós" rész ezúttal ugyanúgy H-ról megy, akárcsak az alapverzióban (persze egy oktávval magasabban).

A 13-15. ütemben már a befejezést készítjük elõ. Az F-dúr alatt az elsõ körben F-rõl kezdtük a témát, most viszont a tercrõl (A). Ezután egy F-dúr arpeggio, és ismét F-líd skála jön, de most egészen a 20. bundig eljutva.

A 16. ütemben azért éppen H hangra érkezünk, mert a kíséretben itt van a variáció (F-G akkordváltás felcsúszással). Ezután a kíséret megáll egy em akkordon, a szóló pedig a szeptimen ér véget (egy rövid E-blues skálarészlettel színesítve).

A fenti szóló-alkotási módszert mindenkinek tudom ajánlani: ha már van egy egyszerû de dallamos, könnyen azonosítható témánk, akkor ennek variálásával egy teljes szólót kitölthetünk, anélkül, hogy a téma unalmassá válna.


A gyakorlat kottáját itt megtaláljátok jpg formátumban, ehhez a részhez két letölthetõ mp3 van, egyik itt, másik itt.

Jó gitározást!
Jónás Tamás - gitároktatás rock, blues, heavy stílusokban - kezdõknek, haladóknak és profiknak

dessum@freemail.hu - egyéni oktatás és távoktatás(!)