2017. július 13. | Stewie
Bár pár éve mindenki áradozik róla, még sose hallgattam meg Hangácsi Mártont, még online se. Nem is értettem az ismerőseimet, akik áradoztak róla, hogy mi ez a felhajtás körülötte. Egészen ameddig meg nem hallgattam élőben az EFOTT -1. napján.
Szegény Márton nem jó jelekkel indult: az eső épp akkor kezdett el szitálni, amikor ő a húrjaiba csapott, és a „színpadja” is félig eldugott volt. Nem a többi fellépővel volt, hanem külön, a kemping fele vezető úton. Én is csak a tűz miatt találtam rá.
Viszont ez volt az a koncert, amit az elején ígértek: tábortűz, akusztik, közvetlenség, házias jelleg, közvetlenség, hogy csak a címszavakat mondjam. Sajnos rajtam kívül nem sokat értékelték ezt a zenét, a nehezítő körülmények miatt csak páran voltunk az egész fesztiválhoz képest ezen a koncerten.
Egy olyan élmény volt, amiért már megérte lejönni, az egész hétre. Hangácsi hangja és gitárjátéka kárpótolt az esőért is amin eláztam félig rajta. A koncertje után csak az a kérdés maradt meg bennem, hogy miért nem lehetett ilyen az egész nap…