2014. szeptember 15.
Beszélgetéssel fűszerezett, izgalmas estéket kínál a Művészetek Palotája ősszel induló filmklubja. A Leplezetlenül – A magyar filmek sokjelentésű erotikája címen futó digitális vetítéssorozat tíz magyar filmalkotáson keresztül veti fel a kérdést: milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Réz András vezetésével kiderül, mi mindenre használta fel mindezt a magyar filmművészet, és vajon hogyan sikerült a tíz rendezőnek – Bacsó Péter, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Révész György, Sándor Pál, Sára Sándor, Sólyom András, Szomjas György, Szurdi Miklós és Xantus János – a testiséggel átélhetőbbé tenni a mondanivalót.
A Müpamozi szeptember 15-én Jancsó Miklós 1972-es alkotásával, a Még kér a nép című filmmel indít. Jancsó egész életművével és saját kiállásával is azt példázta, amit filmre vitt: a szabadság szexi, a szabad lelkű ember szép. A nők gyönyörűek és büszkék, no és persze félmeztelenek, férfi hősei pedig – a háború utáni hazai színjátszás közkedvelt alakjai Balázsovits Lajostól Cserhalmi Györgyön át Zala Márkig – mind-mind sugárzóan szépek, jól lovagolnak, és zavarba ejtően fiatalok. A film a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját is elnyerte, most pedig keresve se találnánk jobb alkalmat, hogy a Jancsó-filmeken felnőtt generáció tagjai fiatalabb családtagjaikkal, újból „moziban” nézzék meg ezt a klasszikussá nemesedett alkotást.
Huszárik Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szindbád enervált és neurotikus erotikája Krúdy-kötetet idéz – a Jancsó-filmmel szinte egy időben bemutatott, de azzal merőben ellentétes világképet bemutató alkotás szeptember 29-én hív vitára időset és fiatalt egyaránt. Sára Sándor filmje, a Holnap lesz fácán október 13-án már teljesen más vizekre evez, a korabeli jelenbe. Felütésként az Illetékes elvtárs hangosbeszélővel tessékeli ki a Dunában meztelenül fürdő szerelmeseket. Szinte nincs is benne szex, a levegő nem sistereg, mégis érezzük a „bármi megtörténhet”-hangulatot, ami a kort meghatározta munkaidőben és azon kívül is. Révész György alkotása, A Pendragon legenda Latinovits Zoltán vígjátéki tehetséget mutatja be, elhitetve ezzel, hogy 120-as intelligenciahányados felett lényegesen könnyebb – és módfelett szórakoztató – csajozni. Az „intelligencia alapú csábítás” alapműve október 27-én forog a Müpamozi vásznán.
A főváros évről évre egyre gazdagabb filmklubmezőnyében egyedi színfolt a Művészetek Palotája Müpamozi sorozata, hiszen a filmek által nem csupán kérdéseket tesz föl, hanem az alkotások jobb megértéséhez is segítséget nyújt. Az eddigi évek hagyományát megtartva a vetítéseket követően a résztvevők kötetlen beszélgetés formájában a gondolataikat is megoszthatják egymással Réz András esztéta vezetésével.
A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitális vetítéssorozatának szeptembertől januárig tartó műsorán az alábbi alkotásokat vetítik:
2014. szeptember 15. – Még kér a nép (1972)
2014. szeptember 29. – Szindbád (1971)
2014. október 13. – Holnap lesz fácán (1974)
2014. október 27. – A Pendragon legenda (1974)
2014. november 10. – Szabadíts meg a gonosztól (1978)
2014. november 24. – Eszkimó asszony fázik (1983)
2014. december 8. – Te rongyos élet (1983)
2014. december 22. – Hatásvadászok (1983)
2015. január 12. – Roncsfilm (1992)
2015. január 26. – Érzékek iskolája (1996)
A Művészetek Palotája
A Művészetek Palotája (Müpa) Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és egyik legmodernebb kulturális intézménye, mely egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly , kortárs, könnyű-, világzenének és jazznek, operának, újcirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt.
A Müpát 2005-ben azért hívták életre, hogy a fenti műfajok széles és igen változatos közönsége számára magas színvonalú, minőségi kulturális eseményeket nyújtson. Az intézmény alapvető feladata - a hazai és európai művészeti hagyományok tiszteletben tartásával - az új irányok és irányzatok bemutatása és közérthetővé tétele, úgy az ínyenc, mint a szélesebb közönség számára is befogadható, magas szintű élmény megteremtése.
A Müpa a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó művészek előadásain túl új művek létrehozását kezdeményezi és támogatja. Kiemelt szerepet játszik a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában, a hazai kulturális célok megvalósításában, illetve a magyar előadóművészek nemzetközi megismertetésében. Tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos kultúrafogyasztó felnőttekké. Mindezt inspiráló, párbeszédet generáló, kérdéseket felvető művészeti eseményekkel és szolgáltatásokkal, az élményre, kreativitásra és interakcióra építő újszerű programok bemutatásával teszi.
Müpa10
A Müpa a 2014–15-ös évadban a tizedik születésnapját ünnepli. A Müpa10 programsorozatban mások mellett színpadra lép Sir John Eliot Gardiner, Jonas Kaufmann, a Berlini és a Bécsi Filharmonikusok, Branford Marsalis, John Scofield, Martin & Wood, Elvis Costello és Marianne Faithfull is. A jubileumi évad számos új kezdeményezést, meglepetést tartogat: kiállítások, különleges kiadványok, megújuló Müpás ajándéktárgyak várják a közönséget. Márciusban, az épület 2005-ös megnyitásának évfordulóján rendhagyó ingyenes rendezvényeket szervez a Müpa.