2014. augusztus 24. | Anikó
A délután megszerzett léggömböm végigkísérte a Strand Fesztivál péntekét. A Punnany Massif alatt mindenki oldottá vált. Ekkor találkoztam egy üveg pálinkával hígított barack lével. Okulva az elmúlt évek tapasztalataiból, megtanultam nemet mondani.
A Facebookon láttam, hogy léggömberegetés is lesz a Strandon. A koncepció szerint üzenetet lehetett írni, majd szélnek ereszteni a lufit. Én a másik végét fogtam meg a feladatnak, rákötöttem a táskámra a héliumos csodát és nagyon boldogan mászkáltam.
Egy idő után azonban nem csak a pasim találta viccesnek, hogy a lufit a fejemhez üti, hanem ismeretlen fesztiválozók is. Baromira élveztem, komolyan. Ennek hatására le akartam szedni, de olyan jól odacsomóztam a fotóstáskám füléhez, hogy a léggömb ragaszkodott hozzám.
A Punnany Massif kicsit csúszott. Míg a tömegben várakoztam egy fiatal pár érdeklődött arról, hogy hol lehet lufit szerezni. Megragadtam az alkalmat, és mondtam, hogy az övéké lehet, ha leszedik a táskámról. A srác lazán átharapta a zsinórt, és immáron egy lufival indultak neki a Punnany koncertjének.
Úgy tűnt, hogy ez a Nagyszínpados zene mindenkit barátságosabbá tett. Egy csaj megdicsérte a fülbevalómat (ami mellesleg hangjegyes). Egy pasi pedig a pálinkával kevert őszibarackos Cappyjével akart megkínálni. Tekintve, hogy jól ismerem a pálinka rám gyakorolt hatását, inkább visszautasítottam. Nem gondolom, hogy az a flakon becsempészett pia megérte a reggelt.
Anikó