2014. augusztus 23. | Anikó
A Strand második napján nagy elhatározásra jutottam: arra, hogy szükségem van egy gumicsizmára. Ezt jól indokolta, hogy Zamárdiban a sár vitte a prímet. A döntés meghozatala után nehézségbe ütköztem. A gumicsizma hiánycikk lett!
A siófoki Tescoban indítottuk a nap aktívabb részét. Nem voltunk ezzel egyedül, ugyanis kb. az összes fesztiválozó, meg az augusztus 20-ai zárva tartás miatt bepánikoló helyi lakosok is pont ezt tették. Azt hiszem, a Tesco rekord bevételt kaszált a fesztivál második napján. A Feszt túléléséhez szükségesek „élelmet” (alkohol, koffein, kenyér) hamar beszereztük.
A gumicsizma projekt azonban nem lett sikeres. Az köztudott, hogy a gumicsizma évek óta a fesztivál divat része. Van már rózsaszín, lila, virágos, pillangós, szóval mindenféle, amire egy lány vágyhat. Egy dologtól azonban sosem tudtam elvonatkoztatni. Vidékiként nekem a gumicsizma egyenlő azzal a gusztustalan zöld izével, aminek a két méteres körzetében lehetetlen megmaradni a szagok miatt. Az eső azonban megváltoztatta az álláspontom.
Hiába a szándék, ha Siófokon nem lehetett kapni a vágyott lábbelit. Sok boltot csekkoltunk eredménytelenül. Egy helyen ki is írták, hogy a gumicsizma elfogyott.
Ahogy este elnéztem a koncerteken a sárban táncoló arcokat, rájöttem, hogy van azért előnye a fesztivál gumicsizmának. Még a Star Wars-os birodalmi rohamosztagosnak öltözött srác is csizmát viselt… meg jelmezt.
Anikó