2014. augusztus 12. | Jam

Sziget - mínusz 1 - Check in!

Megnyitotta kapuit a 2014-es év egyik legnagyobb hazai fesztiválja, a Sziget Köztársaság! Mostantól egy hétig mindenki olyan szabad lehet, mint a madár, részegedhet nyakló nélkül és tombolhat a kedvenceire, amennyiben sikerül választani a tengernyi program közül. De ehhez először is be kell jutni az Óbudai Szigetre...

Ez pedig, sajtósként, körülbelül egy órát vett igénybe. Nem akarom összehasonlítgatni a dolgot a tavalyi Volt Fesztivállal (pedig úgyis ezt fogom tenni), de amíg ott két percet vett igénybe a szervezett, jól ellátott konténerben a becsekkolás, addig itt egy külön hatalmas sátorral ellátott, szeparált területet biztosítottak a sajtós, staff, VIP és egyéb fontoskodó személyeknek. Ehhez képest egy órát álltunk a tűző napon, mert az internet elment, és a személyzet sem állt a helyzet magaslatán, csak a tumultust próbálták igazgatni. Sebaj, minden jó, ha a vége jó, így tehát még mosolyogva (bár olyan vizesen, mintha medencéből szálltam volna ki - de jó is lett volna...) indultam el felfedezni ezt a hatalmas területet. Megjegyzem, ehhez egy nap kevés, de talán még egy egész hét is!

Első nekifutásra FestivalPay kártyát szerettem volna váltani, amely tavaly a Volton (na, ugye megmondtam) szintén kettő percet vett igénybe. Itt, a változatosság kedvéért még vagy 40 percet álltam a tűző napon és még a No More Gravity koncertjéről is lemaradtam. Ez annak volt köszönhető, hogy a temérdek feltöltő-konténer közül körülbelül öt volt nyitva, szétszórva a Sziget területén, a többinél lehúzott roló fogadott... Így tehát el is érkeztünk a -1. nap legnagyobb hibájához: még alig működik valami.

Tudom, nem lehet telhetetlen az ember, no de kérem, a korán érkezőket ugyanúgy megilleti az összes komfort, hiszen ők is ugyanannyit fizetnek (ha nem többet...de!), mint akik csak nulladik vagy éppen első nap érkeznek majd. Így tehát választhattam a Pop-Rock Nagyszínpad és a Petőfi Rádió színpad közt, hogy melyiket favorizáljam. Emiatt eshetett meg, hogy maradt időm felfedezni a helyszínt, ugyanis a Nagyszínpadon muzsikáló orosz ska-reggea csapattól (akik Leningrad névre hallgatnak és oroszul rapelnek!!!) a hideg futkosott a hátamon. Már pár éve is belefutottam a Sziget nagyszínpadán egy fehérorosz, nacionalista ska zenekarba, de úgy látszik ez ott nagyon megy keleten... Eközben a Petőfi színpadán az Óriás és a Belmondó adta le a saját kis műsorát, amely jó volt háttérzenének (mindamellett, hogy Egyedi Peti hangját szeretem), de ennél jobban sajnos nem tudott megmozgatni. Kicsit mindegyik tucatzene. Tehát a lényeg a Szigetben: lehet olcsón enni-inni, ha az ember kitartóan keres! (már persze ha már kiváltottad a FestivalPay kártyádat és be is jutottál a fesztiválra). Nem mondom, hogy egyszerű, de a svábosabb felfogásúaknak javaslom a hátsó kemping felőli kajáldákat.

Jam