2014. május 30. | Stewie

Tévedhetetlen Punnany a Parkban

Pénteken elindította a nyári turnéját Magyarország egyik legnagyobb együttese, a Punnany Massif. A Park nem kicsi hely, de ennek ellenére már napokkal a koncert előtt elkelt a 10000 jegy, ami nem kis teljesítmény. Sok újdonság nem volt, de a régi lelkesedés igen, és ez is elég volt a sikerhez.

Az oda úton éreztem, hogy durva lesz a dolog, ugyanis a 2-es villamoson szinte mindenki a Parkba igyekezett. A zsúfolt járműről leszállva ért viszont az igazi meglepetés: az egész bejárat előtti utcarész tele volt iszogató, várakozó emberekkel. Ilyet a Közvágónál utoljára a Paramore előtt láttam. Szerencsére pont jókor mentem, mert kifogtam egy rövid szakaszt, amikor alig volt sor, és öt perc alatt már bent is voltam.
Egy órával a koncert előtt már tülekedés volt, az első hét sorba pedig lehetetlen volt bejutni. Itt szeretném kiemelni az ott dolgozók profizmusát: bár mindenki szomjas volt, mégse alakultak ki hosszú sorok, nem kellet sokat várni az italunkra, flottul ment minden. A hat decis poharakért pedig még mindig hálát mondok a kitalálójának, megkönnyíti az életet.

Az előzenekar a Junkie Jack Flash volt. Igazából egész végig azon gondolkodtam, hogy ők mit keresnek itt, hogy kerültek ide. Az egy dolog, hogy a bluesrock közel sincs a Punnany zenei világához, mert láttam már olyat, hogy egészen eltérő stílussal is felpörgették a közönséget a kezdők, de unalmas volt. Én szeretem a műfajt, imádom a klasszikus bandákat, és az újak között is van, amit akár naponta hallgatok, de ezt a harmadik számnál abbahagytam, mert körbeért a lemez. Ugyan azok voltak a számok. A közönség ennek megfelelően nem figyelt rá, és inkább a Punannyt akarta kihívni, hogy kezdjenek már. Szerencsére hamarosan meg is jött a főzenekar.

A főkoncert egyszerűen zseniális volt. A számokat hibátlanul adták elő, a közönség már az elejétől énekelt velük, az átvezető szöveg nem volt hosszú, de mindig jól illet a számok közé. A setlistnél jó volt látni, hogy kellő arányban vannak a különböző albumokról a számok. Ennek megfelelően nem is laposodott el a koncert egyetlen percre se. A zenét csak egy helyről tudtam hallgatni, mivel akkora tömeg volt, hogy esélyem se lett volna helyet változtatni az előadás folyamán. Viszont ahol voltam, onnan remek volt a hangosítás. a Koppoggyától az Enged el-ig minden szám betalált, a közönség egy emberként mozgott. Minden tökéletes volt. Szerintem a pécsi fiúk most jutottak el oda, hogy bármit megtehetnek, a táboruk nem lankad. Nagyon durva fanatizmus van, és nem úgy tűnik, hogy akármi is megingathatná ezt.

Aki lemaradt, az sajnálhatja, mert olyan élmény volt, ami évente csak 1-1 alaklommal van meg. A fesztiválokon a társaság hígul, nem lesz mindenki Punnany-fan, az országban pedig sehol máshol nincs ekkora szabadtéri szórakozóhely. A zeneboltokban is érdemes lesz majd előjegyeztetni már magunkat, hisz, bár még van jócskán idő az új albumig, nem kétséges, hogy hamar el fogják kapkodni a korongokat.

Stewie

Fotó: Marton Nagy Photo