A Rolling Stones győzedelmes hangulatban tért vissza a Hyde Parkba

Mick, Keith, Charlie és Ronnie jó hangulatban, mosolyogva adták elő legnagyobb slágereiket a történelminek is nevezhető koncerten – a Hyde Parkban negyvennégy éve, azaz 1969-ben játszottak utoljára.

megosztás
kapcsolódó linkek
- The Rolling Stones
kapcsolódó cikkek
- Ezt hallgatja! Ivan&The Parazol Top5
- Éljen a fesztiválszezon! Glastonbury fellépők

A brit Stones-kedvelők körében nagy optimizmusra adott okot, amikor a zenekar bejelentette, hogy a nyár folyamán nem is egy, hanem mindjárt három óriási fellépést adnak – a szimpatizánsok abban reménykedtek, hogy a legendák végre ismét foglalkoztatják és lekötik majd a nyilvánosságot. Hogy nemcsak a kőkemény rajongók figyelmét keltik fel, hanem minden tisztelőjükét, életkorra való tekintet nélkül. Tekintve, hogy a napokban megtartott koncerten akármerre nézett a látogató, csupa mosolygós arcot látott (időseket és fiatalokat), úgy tűnik, igencsak sikerült beváltaniuk ezeket a reményeket.

Negyvennégy évvel a híres-neves, ugyanitt megrendezett, ingyenes fellépés után, amelyet csupán napokkal Brian Jones halála után tartottak, felesleges a múlt felé kacsintgatni. A közvetlen összehasonlításnak nincs értelme – arra viszont érdemes kitérni, hogy energiájuk és profizmusuk, amelyet most, nyugdíjas korukban tanúsítanak, túlszárnyalja mindazt, amit akkoriban fel tudtak mutatni. Lehetséges, hogy a nyitás a Stay Me Up-pal kicsit nehézkesnek, disszonánsnak volt mondható, de pillanatokon belül ellenállhatatlan izgalmat, hangulatot generáltak.

Paul Sexton, a beszámoló írója megjegyzi, hogy bár negyedszázada figyeli a Stones pályáját, sosem látta őket ennyit mosolyogni a színpadon, és ekkora lendületet sem tapasztalt még tőlük a kétórányi slágerorkán közepette. Ezen a csodás nyári estén az egész Hyde Park ámulattal bámulta Mick Jaggert, a kortalan showmant a hatalmas kivetítőkön, a színpadot szegélyező, fákból álló díszlet közrefogásában, és valahogy mindenki úgy érezte: „Én is kérek abból, amit ő fogyaszt!”

A játszott dalok listája eléggé különböző volt attól, amit néhány nappal ezelőtt a Glastonbury-n tettek a színpadra: a Beast of Burden helyett a Wild Horses szólt, a Can’t you hear me knocking-ot a Bitch váltotta, melyben Gary Clark Jr. zenélt az est vendégeként. Rajongói kérésre a csapat ezúttal az All Down the Line-t játszotta el.

Az ilyen hosszúságú koncerteknek az a titka, hogy minden dalt úgy adjanak elő, mintha még sohasem játszották volna, és soha többet nem is játszanák. Ezt az érzést még annak tudatában sem volt nehéz megidézniük, hogy még egy bulit fognak csapni a Hyde Parkban néhány nap múlva – Jagger úr is láthatóan élvezte az alkalom különlegességét.

Az este során számos alkalommal öltözött át: az 1969-es koncerten új dalként felbukkanó Honky Tonk Women alatt például az akkori fellépésen viselt fehér szmokinghoz hasonló ruházatot öltött. Egyszerűen így kommentálta a dolgot: „Ezt a szekrény hátuljában találtam.” Mick Taylor bemutatásakor, aki szinte már tradicionális módon a 11 perces Midnight Ramble erejéig csatlakozott a zenekarhoz a színpadon, a frontember felhívta a közönség figyelmét, hogy a Hyde Park-béli, négy és fél évtizeddel ezelőtti koncert volt Taylor első fellépése a Stones-szal. „Rátaláltunk a kocsmában és felraktuk a színpadra, 200 000 ember elé. Azóta ezt párszor már megcsinálta” – csillantotta meg humorát Mick.

Charlie Watts a banda motorjaként különleges pontossággal dolgozott a rock’n’roll történetének legkisebb, ugyanakkor a legerőteljesebb dobszerkója mögött, Ronnie Wood pedig jobban összpontosított és pontosabban játszott, mint valaha. more Kétségtelen, hogy sokkal több szóló jutott neki, Keith Richards mostmár többször kerül a ritmusgitáros szerepébe. Róla ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy sokkal oldottabbnak tűnt, mint a Glastonbury-n, és a You Got the Silver and Before They Make Me Run-t remekül énekelte el. „Áldottak legyetek mindannyian” – mondta az elköszönéskor.

Az utolsó dallal, a Brown Sugarral rendesen belecsaptak a húrokba, majd visszatértek a nem akármilyen ráadásra a You Can’t Always Get What You Want-tal és a Satisfactionnel. Csillámpor ragyogott a naplementében, a tűzijáték ünnepélyesen durrogott és sistergett. Ilyen magas színvonal és pontosság mellett ez a hihetetlen rocktörténeti legenda, ami a Stones, minden bizonnyal tartogat még számunkra kalandokat.

Forrás: billboard.com

govinda

cimkék
- 2013, Anglia, Keith Richards, koncert, london, Mick Jagger, rolling stones

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2024. július 1.

Duran Duran újra

A ’80-as és ’90-es éveket uraló, angol Synth-pop banda, a Duran Duran első öt stúdiólemeze – ’Duran Duran’, ’Rio’, ’Seven and the Ragged Tiger’, ’Notorious’, ’Big Thing’ – újra megjelenik 2024. július 19-én bakelit és CD formátumokban, újonnan maszterelt változatban. Tovább

2024. június 10.

Orville Peck és Kylie Minogue meg Diplo

Az álarcos énekes, Orville Peck a magyarok két nagy kedvencével: Kylie Minogue-gal és Diploval kollaborált: itt a „Midnight Ride”. Tovább

2024. június 3.

Érkezik Charli XCX

2024. június 7-én érkezik Charli XCX 'BRAT' című, hatodik stúdióalbuma CD és LP formátumban, és egy izgalmas klublemeznek ígérkezik. Tovább

2024. május 6.

Új Dua Lipa lemez jelent meg

Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”. Tovább

2024. február 7.

A Future Islands új klippel fejeli meg új lemeze megjelenését

Pár napja érkezett meg a Future Islands hetedik albuma, a "People Who Aren't There Anymore". A 12 dalos anyag az amerikai banda számára egy új fejezetet jelöl: habár közel két évtizede már, hogy megalakultak, továbbra is folyamatosan új zenei kihívásokkal szórakoztatják egymást és saját magukat. Tovább