Ne röhögjél, várjál, várjál!

Mint eddig is kiderült, a PaFe-n nem nagyon sikerült kiszakadni a Nagyszínpad bűvköréből, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy azt hallottad mindenhonnan. Plusz, ott volt a palacsintázó és a Soproni azon pultja is, ahonnan mindent lehetett egyszerre hallani. Azért, amikor beindult az este sikerült elszakadni az asztaloktól. Harmadik nap, a teleregény 453. fejezete.

share
kapcsolódó linkek
- Pannónia Fesztivál
kapcsolódó cikkek
- Lesz, ami lesz – Pannónia Fesztivál!
- Azért fesztiválozz, hogy reggel legyen miről beszélni! - PaFe

Így sikerült eljutni Hősökre is, amit azért egy bizonyos kor felett már ciki hallgatni, de az Alvin és a Mókusok annyira nem érdekelt. A Pussy Hip-Hop Sátor volt az a hely, ahol mindig valamilyen oknál fogva csúszás volt, így vagy pörgetni kellett a koncerteket, vagy már éppen pont leszarták és minden ment a megszokott formájában. A Hősök nagy meglepetése az volt, hogy országos cimborájuk KRSA is tiszteletét tette a színpadon, és lenyomott velük egy-két közös számot. Először mondjuk nem igazán ismertem fel, hogy ő az, mert baseball sapkában volt. Na de mindegy, jöttek a kötelező körök, és ekkor tudatosodott bennem, hogy a Pussy tényleg rávette az előadókat, hogy mondják be a termék nevét, mert itt is be kellett mondani (a sátor neve kötelez), mire pár Pussy kommandós lepte el a terepet, és mindenkinek energiaitalt osztogatott. Alapból nem iszom ilyet, de ha ittatok már szart… Valamire azért csak jó volt, mert a dodgem két doboz felmutatásával működött. Volt a fesztiválon két Rambonak öltözött kissrác, akik nem csináltak mást, csak üres dobozokat gyűjtögettek. Itt ez is értelmet nyert, mert mi azt hittük a Tescoban akarják visszaváltani. Dodgemezni utoljára szerintem 13 évesen voltam, úgyhogy meglepetésként ért, hogy ez ilyen vicces tud lenni. Sőt, ez a nap elég röhögősre sikerült, de ezer éve nem volt ennyire szürreális élményben részem. Egyébként a legdurvább ütközéseket, pont a gyerekek generálták, biztos bevillant nekik Vietnám. Azért mentünk két kört.

Utána vissza a hip-hop sátorba, ahol nem változott semmi, de ezen a ponton már annyit őrlődtünk, hogy lassan kezdődött a Soerii&Poolek, úgyhogy nem volt mint tenni át kellett rohanni oda. Előre felkészítettem mindenkit, hogy itt aztán lesz minden; csirke, törpe, kurva, abszint és felfújható állatok, úgyhogy mindenképp az első sorba kell állnunk. Hát, azért közel sem volt minden. Lehet a PaFe-ra megcsappant a büdzséjük. Ettől függetlenül szokás szerint rohadt szexi volt minden, kivéve, hogy most csak egy kissé lógó mellű lány volt, meg a csirke, aki jobb híján az abszintot osztogatta. Ebből kaptunk egyet, amit négyen ittunk meg. Ennek elfogyasztása után kicsit csöndesebbre vettük mi is a figurát. Mindegy, jó volt a koncert, bár én az új számokat annyira nem csípem. Ettől függetlenül a Valahol messze című számon azért elég jót ugráltam.

A Soerii&Poolek kedvéért le is maradtam a Punnany Massif-ról, még szerencse, hogy a két sátor egymás szájában volt, így amikor kiugrottam telefonálni, jól hallottam, hogy épp a Kópóggyá megy, meg aztán végül az utolsó három számon már testben és lélekben is ott voltam és természetesen Élveztem.

Itt azért már maradósra ittuk magunkat, és gondoltuk, ha jön MC Kemon, minek tovább menni, ő alapból egy kedvelhető figura. Na, ott aztán elszabadult a pokol. Komolyan mondom, ennyire vicces fellépésen még nem voltam. Azt sajnálom innen is, hogy nagyjából a második sorban szarrá röhögtem magam, nem az előadás ellen irányult, viszont Kemon leszólt a színpadról, hogy én lehet, hogy azt hiszem, hogy nem lát, de lát, és ne röhögjek tovább. Ugyanis az MC meg olyanra „itta” magát, aki félpercenként új számot kevertet. Folyamatosan csak az hallatszott, amikor elindult egy alap: „Hold it, hold it, várjál, várjál”, aztán megint elindult valami tök más. Azért az a pár kitartó ember elég lelkesen kántálta a dalokat, amivel megénekeltették őket, sőt úgy tűnt a színpad melletti backstage részben is jó a hangulat. Ott még fél 4-kor is láttuk például KRSA-t, aki másnap pont ennyire festett jól a Nagyszínpadon.

Nem is mondom el már többet, hogy az a következő mese lesz. Pedig de.

-gabriella-

A képeket a Pannónia Fesztivál oldaláról vettem át, jobb fenn a megosztás boxban linkkel együtt elérhető. (szerk.)

cimkék
- 2012, fesztblog, Hősök, KRSA, MC Kemon, Pannónia-fesztivál, Punnany Massif, Soerii & Poolek

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2012. május 31.

Ilyen volt a PaFe összességében

Már csak egy dologgal vagyok adós a Pannónia Fesztivállal kapcsolatban, ez pedig a kedvenc részem, az összegzés. Amikor hazaértem, gondoltam végigolvasom a facebook-os adatlapjukat, mintegy közvélemény kutatást végezve, hogy a többi embernek hogyan is tetszett a fesztivál. Hát, érdekes eredmények születtek. És még pár sztori búcsúzásként Szántódpusztától! Continuer

2012. május 30.

A Pannónia Fesztivál mexikói határa

A PaFe negyedik napjára elkezdett fogyni nekünk is a lendületünk és kezdtük egyre rutinosabbnak érezni magunkat a tekintetben, hogy minden reggel 5-től folyamatos ébresztés van. Sejtettem én, hogy nem wellness nyaralásra megyek, de amikor az ordibálós lány mellettem kijelentette, hogy fesztivál van, f*sznak alszol, akkor volt egy pillanat, amikor arra gondoltam, lehet nem lenne rossz a szenior kemping. Ezt az ötletet 10 Ft-ért árulom a fesztiváloknak, a szerkesztőségben van a címem. Continuer

2012. május 30.

Lesz, ami lesz – Pannónia Fesztivál!

Ahogyan azt már írtam a Pannónia Fesztivál harmadik napján szerenádra ébredtünk, méghozzá jó korán. Ennek köszönhetően, amíg nem volt dolgunk, és szokás szerint a sátorban fetrengtünk, addig a szomszédok élménybeszámolóit hallgattuk. Hasonlóan izgalmas volt, mint a miénk. Continuer

2012. május 29.

Azért fesztiválozz, hogy reggel legyen miről beszélni! - PaFe

A pénteki nap a Pannónia Fesztiválon pontosan ugyanúgy kezdődött, mint egy átlagos fesztiválon, másnaposan a sátorban, rohadt korán, hiszen a kempingben nem áll le az élet. Ezen a napon látogatott a Balaton mellé Flo Rida is, de ő kapott egy külön cikket, úgyhogy most biztos örül valahol magának. Mi pedig folytattuk utunkat. Continuer

2012. május 29.

Flo Rida in dö bilding – Szántódpusztán járt a sztár!

Sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e Flo Ridáról külön posztot írni, mivel nem az én világom, ámde mégiscsak a PaFe húzóneve volt. Hát így engedek a magamban lévő nyomásnak és leírom milyen is volt, a Nike cipőt dobáló, másfél órát késő hip-hop „sztár”. Continuer