3428 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
PaFe 2012

2012. május 29. | -gabriella-

Ülünk a vonaton, irány a Balaton! – PaFe 1. nap 

Copyright:

Idén első alkalommal Szántódpusztán, összességében pedig ötödik alkalommal került megrendezésre a Pannónia Fesztivál. Miután sikeresen túléltük, most több összefoglaló formájában próbáljuk visszaadni milyen is volt a hangulat. Csütörtöki napon MÁV-val és szakadó esővel érkeztünk meg a helyszínre. Első nap, első rész. 

Mondjuk úgy, hogy fesztiválra hangolódni nem a legegyszerűbb, mivel a különböző kellékek beszerzése elvesz annyi energiát, hogy amire kiérsz az állomásra, hogy felszállj a vonatra már bánod, hogy belekezdtél az egészbe, pedig még csak akkor kezdődik. PaFe-val sem volt ez másként. Mivel, ahogyan arról akkor mi is írtunk, hatalmas és fantasztikus MÁV kollaboráció lépett életbe május 24-től vonattal közelítettük meg Szántódpusztát. Valljuk be, valószínű én vagyok naív, de azt hittem, hogy hasonlóan lesz megoldva a közlekedés, mint a VOLT Fesztiválon, hogy biztosítanak külön vonatot. Hát nem. Így alakulhatott, hogy a PAFE igen vegyes közönsége együtt utazhatott a hosszúhétvége alkalmából Balatonra látogató nyugdíjasokkal. Nem mondom, hogy természetes volt a mosolyuk. Mi még istenesen jártunk, mivel a Piarista Általános Iskola lefoglalt vagonjában utaztunk. Érdekes volt, amikor a Deákon is kéregető punk kolléga betalálta az éppen pálinkázó tanárokat, hogy némi apróra tegyen szert. Mindegy is. Akkor azért már lehetett sejteni, hogy elég eklektikus négy napban lesz részünk. 
 
Amit szintén, hogy az időjárás sem fog kedvezni a fesztiválozásnak. A vonaton végig azt figyeltük, hogyan haladunk el a fekete felhők mellett. Amíg leértünk Szántódra, nyilván egy csepp eső sem esett, majd mikor leszálltunk a vonatról elkezdett szakadni. A többiekhez képest én annyival voltam beljebb helyismeretben, hogy már voltam a PaFe területén korábban, így nagyjából tudtam merre kell indulni, bár ekkor már láthatóvá vált a csordaszellem és kiszúrtuk azt a két embert, akik voltak annyira előrelátóak, hogy kinyomtattak egy térképet. Tőlük tudtuk meg a későbbiekben, hogy van a fesztiválnak egy hátsó bejárata, amiről addig fogalmunk sem volt. Természetesen cuccokkal a szakadó esőben nem szívesen sétál az ember, tehát, hogy az esőt ki tudjuk várni, be kellett ülnünk az első helyre, amit találtunk, ez pedig nem más volt, mint a Favorit Motel, aminek igencsak meglendül a forgalma ez idő tájt. Maradjunk annyiban, hogy kellett az ott elfogyasztott sör mennyisége ahhoz, hogy tovább tudjunk menni. Így észre sem vettük, hogy milyen iszonyatosan hosszú a hátsó bejárathoz vezető főút, és akkor már áldottam az eget, hogy gumicsizmában mentem. A bejáratnál kezdődött az első tortúra, ez pedig nem más, mint a bejutás. Igaz, sor hátul nem volt, tehát a jegyünket, kb. 2 mp alatt adták ki, az átvizsgálás már nem ment ilyen gördülékenyen. Az hagyján, hogy a fesztiválra semmilyen italt, vagy ételt nem lehetett bevinni, tőlem még a dohányárut is elszedték, mondván, hogy egy nyitott doboznál többet nem lehet bevinni a területre. Persze jött a szöveg, hogy majd visszakapom DOBOZONKÉNT a cigimet, mert minden nap csak 1 doboz lehet nálam. Ezt a logikát már akkor sem értettem, mert mi közük ahhoz a szervezőknek, hogy én mennyit dohányzom?! Hozzáteszem, nem túl következetesek, mert egy óra múlva egy másik kolléga minden elkobzott dolgunkat visszaadta. Ezek után, még az átvizsgálásánál közölte a nő azt is, hogy forduljak meg, és úgy megmotozott, hogy egy lájtosabb softpornóba beleillet volna (mínusz a költői túlkapás, ugye). Szeretem, ha sokat basztatnak, szóval jól esett végre beérkezni a helyre és sátrat állítani, meg akkor volt pont kedvem is hozzá. Mondjuk az volt még a legkönnyebb pontja. A kemping legtetején a mexikói határnál találtunk helyet (és ez a kifejezés a későbbiekben még értelmet is fog nyerni). Értsd: domboldal legteteje, templom túloldala, balatoni panorámával. Jó, sátor felállít, újabb procedúra: ettől az évtől feltöltő kártyás fizetés, tehát meg kell találni azt is, hogy hol van feltöltő pont. Hosszú sztori röviden: megtaláltuk, de nem volt egyszerű. A vihar és minden miatt, akkor összesen egy pont üzemelt a tíz eredetileg kijelölt helyett. Megérkezéstől számított 3. órában már boldog tulajdonosai voltunk mindennek, ami ahhoz kell, hogy hivatalosan is a fesztivál látogatói legyünk. 
 
Persze, ez itt még csak a szarrágás része volt a fesztiválnak, ettől függetlenül, remélem azt majd ti is látni fogjátok, hogy amúgy rohadt jól éreztük magunkat. Ahol hiba volt, az úgyis kiderül.
 
-gabriella-

 

A képeket a Pannónia Fesztivál oldalátról vettem át, jobb fennt a megosztás boxban linkkel együtt elérhető. (szerk.)

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2012. május 31.

Ilyen volt a PaFe összességében

Már csak egy dologgal vagyok adós a Pannónia Fesztivállal kapcsolatban, ez pedig a kedvenc részem, az összegzés. Amikor hazaértem, gondoltam végigolvasom a facebook-os adatlapjukat, mintegy közvélemény kutatást végezve, hogy a többi embernek hogyan is tetszett a fesztivál. Hát, érdekes eredmények születtek. És még pár sztori búcsúzásként Szántódpusztától!  Tovább

2012. május 30.

A Pannónia Fesztivál mexikói határa

A PaFe negyedik napjára elkezdett fogyni nekünk is a lendületünk és kezdtük egyre rutinosabbnak érezni magunkat a tekintetben, hogy minden reggel 5-től folyamatos ébresztés van. Sejtettem én, hogy nem wellness nyaralásra megyek, de amikor az ordibálós lány mellettem kijelentette, hogy fesztivál van, f*sznak alszol, akkor volt egy pillanat, amikor arra gondoltam, lehet nem lenne rossz a szenior kemping. Ezt az ötletet 10 Ft-ért árulom a fesztiváloknak, a szerkesztőségben van a címem.  Tovább

2012. május 30.

Ne röhögjél, várjál, várjál!

Mint eddig is kiderült, a PaFe-n nem nagyon sikerült kiszakadni a Nagyszínpad bűvköréből, de ez leginkább annak volt köszönhető, hogy azt hallottad mindenhonnan. Plusz, ott volt a palacsintázó és a Soproni azon pultja is, ahonnan mindent lehetett egyszerre hallani. Azért, amikor beindult az este sikerült elszakadni az asztaloktól. Harmadik nap, a teleregény 453. fejezete.  Tovább

2012. május 30.

Lesz, ami lesz – Pannónia Fesztivál!

Ahogyan azt már írtam a Pannónia Fesztivál harmadik napján szerenádra ébredtünk, méghozzá jó korán. Ennek köszönhetően, amíg nem volt dolgunk, és szokás szerint a sátorban fetrengtünk, addig a szomszédok élménybeszámolóit hallgattuk. Hasonlóan izgalmas volt, mint a miénk.  Tovább

2012. május 29.

Azért fesztiválozz, hogy reggel legyen miről beszélni! - PaFe 

A pénteki nap a Pannónia Fesztiválon pontosan ugyanúgy kezdődött, mint egy átlagos fesztiválon, másnaposan a sátorban, rohadt korán, hiszen a kempingben nem áll le az élet. Ezen a napon látogatott a Balaton mellé Flo Rida is, de ő kapott egy külön cikket, úgyhogy most biztos örül valahol magának. Mi pedig folytattuk utunkat.  Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky