Akkor jelent meg ugyanis a D.A.D legsikeresebb, legslágeresebb albuma, a Riskin’ in all. És mivel akkoriban még létezett Music (!) Television, így volt szerencséje kifolyni a tv-ből az olyan daloknak, mit a Bad Craziness, vagy a Sleeping my day away. Azóta valóban eltelt húsz év, már zenei csatornák sem igen vannak, mégsem egy nosztalgikus koncertet kaptunk a dánoktól, hanem egy vérbeli, pörgős rock-bulit!
A hazai zenei tudatból az utóbbi időkben kissé kikopott D.A.D semmit sem veszített erejéből és lendületéből. Az idén 11. stúdióalbumát megjelentető banda, ha kissé késve is, de végre eljött Budapestre, hogy hétfő este az arcunkba toljon egy kis rock ’n rollt.
Nos, a D.A.D bár jópofa, vidám pop-rock zenekarnak van kikiáltva, ez azért csak részben igaz. Zenéjük a fent is említett, és nemzetközi sikert hozó Riskin’ it all album óta keményedett és komolyodott is valamelyest. Már-már metálba hajló bulit kapott a Club 202 egészen szép számú közönsége, de persze a Binzer testvérekre jellemző ironikus humorral. A basszgitáros Stig Pedersen legalább olyan lökött, és ugyanúgy is néz ki, mint Ozzy Osbourne! Ő a saját maga tervezte 2 húros (!) gitárjaival külön jelenség volt a színpadon. Először átlátszó, világító darabokon zenélt, majd előkerült egy Cadillac hátsó fényszórója, végül egy scud rakéta alakú gitár is. És az egész koncertet végig grimaszolta, ahogy Jesper Binzer énekes is. A lazaság mellett persze vérprofi előadást kaptunk, és szerencsére nagyon jól is szólt az egész! Volt minden, amit várhattunk: régi, nagy slágerek, gitárzúzás, dobszóló, új, elsőre is ütős dalok, közönségénekeltetés, és természetesen a kihagyhatatlan Laugh ’n a half.
Jó pár külföldit lehetett látni, hallani a közönségben, de biztos vagyok benne, hogy van idehaza is sok olyan rockrajongó, aki végigénekelte, ugrálta ezt a remek koncertet, és a végén megállapította: megérte kivárni ezt a 20 évet!
Talán a következő D.A.D bulira nem kell ennyit várakozni, de addig is beszerzem az új, DIC.NII.LAN.DAFT.ERD.ARK című albumot!
Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább
Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább
Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább
Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább
Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább