Most sem sikerült megfejteni a Sziget misztikumát avagy a Sziget-feeling mibenlétét, de azért aki kimegy, az biztos kap egy adaggal ebből a hangulatból. És ez a fesztivál egyik legjobb tulajdonsága.
Már a HÉV-en elkapott a régi érzés, amit másképp nem is lehet definiálni, mint a Sziget-feeling. És azt hiszem hajnalban sikerült megtalálni ennek a lényegét is. Egy magyar srác szólalt meg így, mikor az egész táncteret elárasztották füsttel: „ezt soha senki nem fogja látni.”
Valószínű ő csak arra gondolt, hogy tényleg úgy kaptuk az arcunkba az effektet, hogy az orromig sem láttam.
De egy kicsit továbbgondoltam, és a Sziget felszabadító jelenségének egyik oka, hogy - kis túlzással – tényleg senki nem fog tudomást szerezni arról, hogy mi történt egy-egy alkoholmámoros éjszakán.
Ezzel kapcsolatban viszont egész furcsa dolog történt. Nem tudom, hogy csak engem találtak-e be ilyen pasik, vagy ez általános?! Míg régebben elég egyértelműen a sátrak/bokrok felé vezetett egy hirtelen ismerkedés, most csak smárolni akartak a különböző nációk fiatal képviselői. Ezt persze elég egyértelműen ki is nyilvánították.
Volt, aki az egyszerű „just a kiss” felkiáltással közeledett és próbálkozott, de egész kitartó – és bevallom, szórakoztató - gyerek is hasonló dumát vágott le, igaz ő magyarul. Nem tudom, ki hogy van azzal, ha egy nála öt évvel fiatalabb srác próbálja meggyőzni arról, hogy ő még életében soha nem csókolózott, és ezt épp most és persze épp veled kell elkezdenie. Szerintem vicces volt. Ja, és ha már ilyen sokáig várt, akkor javasoltam neki, hogy még egy picit bírja ki. Gyanítom a következő lányig, aki kötélnek is állt, kitartott.
A Szigetre is igaz, mint a fesztiválok javára, hogy itt csak az nem ismerkedik/jön össze valakivel, aki nem akar. És lehet, hogy tényleg jobb, hogy a Hajógyári-sziget fái nem tudnak mesélni.
Szóval az tényleg a feeling része, hogy itt nyugodtan lehet szabadnak lenni és elfeledkezni a hétköznapi normákról. És ha konkrétan nem is történik semmi, akkor is belengi a légkört, hogy ez egy Budapesttől elváló külön Sziget.
A 2011-es Sziget zárónapjának főzenekaraként lépett a Nagyszínpadra az idén "Ritual" címmel új albumot megjelentetett White Lies. A zenekarnak annyira bejött a buli, hogy az ott készített felvételekből ollózták össze az új klipjüket is. Tovább
Kinek mi jut eszébe Kolumbiáról? Román színű zászló, hegyek, foci, kávé, drogbárók, Shakira, esetleg Marquez? Nos, nekünk mostantól a Choc Quib Town. Magyarországra nem igazán jutnak el a térségből zenekarok hazánkba, nagy kár. A Sziget utolsó napján aztán... Tovább
Mint már említettük, a Sziget vasárnapi napja teljesen szürreális vonásokkal rendelkezett éjfél után. Valahogy mindenki pánikszerűen szerette volna felszámolni a fesztivált. Erről egyrészt a holland látogatók gondoskodtak, másrészt az ott dolgozók. Tovább
Lezárult az idei Sziget, ahol állítólag 385 ezer ember fordult meg egy hét alatt. Bár azt gondolnánk, hogy ez rengeteg, elméletileg csak pár ezerrel több, mint a tavalyi látogatószám, így nem sikerült rekordokat dönteni. Ám, így is Európa egyik legnagyobb fesztiváljai közé tartozik. Lássuk, mi hogyan éltük meg az utolsó napot. Tovább
Egészen minap délutánig, maximum kirándulni voltam a helyszínen, de a fesztivál valahogy kimaradt az életemből. De végre én is felragasztottam a karszalagomat, és átléptem a kaput. Az idén „nagykorúvá” vált fesztiválon, én is elveszítettem a „sziget-ártatlanságomat”. Tovább