2011. augusztus 13. | -gabriella-
Borozás a Szigeten
Őszinte leszek: berúgtam a Szigeten! Ez, természetesen nem olyan nagy szó, de én úgy érezm, mintha a Mount Everest meghódításán lennék túl. Teljesen szürreális emlékképek sorakoznak előttem a második napról, ami a csütörtök volt. Új helyünk: Metál ketrec. De vajon miért?
Szóval igen, ki lehet jelenteni, a Sziget alkalmas arra, hogy berúgjunk. Igazból lehet rinyáln – amúgy tök feleslegesen – hogy így-úgy drága, valóban az, de nem magyaroknak van kitalálva. Átszámolva egy külföldinek a sör még mindig olcsó, nagyjából 2 euró lehet, a bor maximum 3. A borból van többféle,a legalja az Aranykancsó koccintós, roppanó palackos, aminek decije 250 Ft, megjegyzem az 1 literes üveg kerülhet annyiba. Mi (én) ezt is teszteltem tegnap. Sikeresen.
Tehát úgy kezdődött, hogy először egy rosé, csak mert megyünk a Pluto koncertre. Aztán úgy folytatódott, hogy XiuXiu-ra is veszünk bort, de közben egy kedves kérdőíves lánnyal elbeszélgettük az időt és persze, akkor meg már megvárjuk a többieket és még iszogatunk a Lovardában. Aztán átmentünk a Borfaluba, ahol nyilván tesztelni kellett az 1 literes fröccsöt is. Itt találtunk egy nagyon szimpatikus borászatot, vagy bodegát (kinek, hogy ugye), ahol kb a biztonsági őrök a pultosok. Legalábbis kinézetre. Viszont, nagyon viccesek. És innen minden zajlott a megszokott mederben. Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindenkit elhagytam, bolyongok a Sziget egy olyan csücskében, ahol szerintem még ember nem járt és vészesen próbálom megtalálni a kijáratot. Valami xy hídnál a biztonsági őrök kedvesen irányba raktak és laza másfél óra után sikerült kijutni.
Összeszámoltam, a nagy keresgélésben hatszor estem el és nagyjából öt harci sérülést szereztem. Teljesen szürreális például a sivatagra emlékeztető homokdűnéken átmenni imbolyogva a Nagyszínpad előtt, amíg az üres műanyag poharakat kerülgeted. Vagy, hogy mit is csináltunk a Metál ketrecben, ami amúgy egy új helyszín azoknak, akik semmi esetre sem szeretnének a Party Arénában bulizni. Egy skillje van a dolognak, hogy a kettőnégyes srácok csinálnak ott valamit, vagy velük lehet bulizni (huha) és néha vannak versenyek. Talán léggitár. Szóval fogalmam sincs, hogy kerültünk a ketrecbe és, hogy amikor visszatértem, miért nem volt ott senki, illetve, hogy a szőke hajú lány tulajdonképpen mit is csinált a színpadon.
Emellett persze, véletlenül sem buzdítanék senkit sem arra, hogy kövesse a példámat, hiszen erre a baráti kapcsolatok is rámehetnek, plusz a végén úgyis egyedül kell kitalálni. Adalék az is, hogy lányként lehetsz akármilyen csúnya/szép/kövér/sovány/szőke/barna előbb-utóbb pár fiú úgyis betalál. Pláne, mert bennük is munkálkodik az alkohol, így az egyesülés reményében könnyű prédának tűnhetünk bárki számára. Így jártam én is, bár egy ügyes hazugsággal sikerült hárítani mindennemű közeledés, ugyanis kisség antiszociális lettem a sok ember között 12 órás Szigeten tartózkodás után.
Mellesleg voltam rengeteg koncerten, de az egy másik történet.
Mindenki mértékkel fogyasszon alkoholt!
-gabriella-
Szólj hozzá!
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.