A VOLT második napján, csütörtökön a Tankcsapda és a SUM 41 koncertje esett be. Meg egy jó órás bolyongás az ismerősök felderítése érdekében. Sokan vannak kinn, így ez még nehezebb, mint sejtettem. Főleg, ha nincs térerő.
Úgy esett, hogy a Tankcsapda koncertje közben próbáltam kontaktolni az ismerőseimmel a lehető legkisebb sikerrel. Az, hogy a telefonban nem hallottuk egymást még csak-csak oké vagy legalábbis nem újdonság. De hogy a térerő is megadja magát, az viszonylag szokatlan. Pedig ez volt, így néhányszor végighallgattam, a „hívott szám jelenleg nem kapcsolható” szöveget. Aztán mikor már működött a hálózat, akkor megérkezett az instrukciókat tartalmazó üzenet, amely alapján még bolyongtam egy fél órát. Sebaj, az tuti, hogy nem unatkoztam.
Rengeteg ember érezte a Csapdát, így hatalmas bulit csaptak a debreceni rockerek. Amit még sosem láttam, de mostmár ez is megvan élményszámba, az az Élet a legjobb méregre ikszelgető srác a tömeg hátulján. Ilyen az, amikor egy fesztiválon keveregnek a stílusok. Nem akartam szólni a fiúnak, hogy valószínű baromira eltévedt, bár úgy tűnt, hogy ez már őt sem igazán érdekli.
Ami viszont durva, hogy a SUM 41 koncertjére kb. fele annyian voltak kíváncsiak, mint a Tankcsapdára. És lehet ezt azzal magyarázni, hogy itthon nem annyira ismertek, mint a Csapda (ami igaz, de azért nem egy noname együttesről beszélünk). Ők is tök jó bulit nyomtak, olyan SUM 41-osat, de azért nem lehetett nem észrevenni, hogy egyrészt kevesen vannak, másrészt az emberek folyamatosan szállingóznak hazafelé. Ebben persze az is játszhatott, hogy a szél nem volt túl emberbarát.
Ahogy én kiértem, rögtön egy nagy adag port fújt a bal szemembe, azaz kontaktlencsémbe, na az azóta is szúr. Persze van az a mennyiségű alkohol és olyan színvonalú koncert, amikor ez már senkit sem érdekel…
Közel egy héttel a VOLT Fesztivál lezárása után végiggondolni az ott történteket szinte lehetetlen. Bár a line up nem feltétlenül volt a legütősebb, mi mégis rettenetesen jól éreztük magunkat. És az ötödik VOLT Fesztiválomon az is megtörtént, ami még soha: normális ágyban aludtam. Kontynuować
A nehézkes szálláskeresés, az előre vetített elbombázott szar idő és a számomra lesújtó második nap line upja sem vette el a kedvemet Soprontól és a VOLT Fesztiváltól. Sőt! Tulajdonképpen megújult erővel futottam neki a 2011. évi VOLT Fesztiválnak, amely ahogy azt szokta, beváltotta a reményeimet, amint mosollyal az arcomon gondolok vissza erre a hétre. Kontynuować
Miután kellőképpen kiröhögtünk magunkat a Thirty Second To The Mars rajongótáborán és megtudtuk, hogy a koncertjük végén van egy szeretettánc szerűség, eldöntöttük, hogy abban az időpontban a legmesszebb szeretnénk tartózkodni a VOLT Nagyszínpadától. Volt helyette más, nem kell aggódni. Leginkább Hiperkarma... Kontynuować
A VOLT Fesztivál pénteki napján kevésbé hatott meg Moby jelenléte, így más alternatívák után kellett néznem. Összességében volt lehetőség bőven, viszont én inkább tini korom szellemét szerettem volna megidézni, így az Inmedo & Drink Bar kínálatából választottam. Na, meg a Soerii&Poolek... Kontynuować
Helló, szia, hogyvagy? Igyál, van pálinkám! Egész héten kinn vagy? Te is kész vagy teljesen? Honnan jöttél? Itt szinte mindenki, akit megkérdeztem pesti. – Körülbelül így lehet összefoglalni a hogyan ismerkedjünk fesztiválon kisokost. Kontynuować