A VOLT nulladik napján csak bele akartam nézni a Magna Cum Laude koncertjébe, aztán mégis ott ragadtam, hála annak, hogy a zenekar rendesen odarakta magát. Nekem iszonyú nosztalgikus élmény volt ez a másfél óra. A Pálinka-dal előadói a fél VOLT-ot megmozgatták.
Évekkel ezelőtt jártam gyakrabban Magna Cum Laude koncertre, még akkoriban mikor kevésbé volt ismert ez a zenekar. Aztán ők befutottak, én pedig ezer éve nem voltam a bulijukon. Kb. már el is felejtettem, hogy milyen emlékek köthetőek ezekhez a számokhoz. Azon meg főleg meglepődtem, hogy a zene javát így is ismertem.
A Magna Cum Laude az Utolsó Randevúval jött fel a színpadra, bár tekintve, hogy egy gyorsabb, rockosabb verzióban szólt a dal és hogy a hangosítás minősíthetetlen volt, egy darabig nem is ismertem fel.
Rögtön a koncert elején Lovasi Andrást, mint sztárvendéget láthattunk a színpadon, ő a Gondatlanságból elkövetett emberölelésben segített bele.
Ezután a Visszhanggal kezdődött az én kedvenc blokkom, röpke 5 év futott át egy dal alatt a fejemben, durva volt. Ezek a régi dalok még mindig ütnek.
A tömeg irtó nagy tombolást vágott le: a Színezd újra és a Pálinka-dal totál közönségkedvenc. Mező Misi a Vidéki Shanzon alatt még mindig bemegy az emberek közé, nem gondoltam volna, hogy ezt most – mikor már ilyen népszerűek - is csinálja.
Lehet, hogy a nagy tömeghez és zúzáshoz az is hozzájárult, hogy sok döntési alternatíva nem volt a koncertek kapcsán, mivel még csak ez az egy színpad működött, és a VOLT Fesztivál nyitóhangulata is dobott a bulin.
Ezek után 5 év absztinenciáját szakítottam meg ezen az estén, már el is felejtettem, hogy milyen mikor mozog a föld. De erről majd akkor, ha elmúlik a fejfájásom...
Közel egy héttel a VOLT Fesztivál lezárása után végiggondolni az ott történteket szinte lehetetlen. Bár a line up nem feltétlenül volt a legütősebb, mi mégis rettenetesen jól éreztük magunkat. És az ötödik VOLT Fesztiválomon az is megtörtént, ami még soha: normális ágyban aludtam. Kontynuować
A nehézkes szálláskeresés, az előre vetített elbombázott szar idő és a számomra lesújtó második nap line upja sem vette el a kedvemet Soprontól és a VOLT Fesztiváltól. Sőt! Tulajdonképpen megújult erővel futottam neki a 2011. évi VOLT Fesztiválnak, amely ahogy azt szokta, beváltotta a reményeimet, amint mosollyal az arcomon gondolok vissza erre a hétre. Kontynuować
Miután kellőképpen kiröhögtünk magunkat a Thirty Second To The Mars rajongótáborán és megtudtuk, hogy a koncertjük végén van egy szeretettánc szerűség, eldöntöttük, hogy abban az időpontban a legmesszebb szeretnénk tartózkodni a VOLT Nagyszínpadától. Volt helyette más, nem kell aggódni. Leginkább Hiperkarma... Kontynuować
A VOLT Fesztivál pénteki napján kevésbé hatott meg Moby jelenléte, így más alternatívák után kellett néznem. Összességében volt lehetőség bőven, viszont én inkább tini korom szellemét szerettem volna megidézni, így az Inmedo & Drink Bar kínálatából választottam. Na, meg a Soerii&Poolek... Kontynuować
Helló, szia, hogyvagy? Igyál, van pálinkám! Egész héten kinn vagy? Te is kész vagy teljesen? Honnan jöttél? Itt szinte mindenki, akit megkérdeztem pesti. – Körülbelül így lehet összefoglalni a hogyan ismerkedjünk fesztiválon kisokost. Kontynuować