2011. május 5. | Anikó
Május 3-5. között a Corvinus Egyetemi Napok adja meg a hét lendületét. Az első napon - kedden - a Magashegyi Underground és a Kiscsillag garantáltan elindított mindenkit a bulizás útján. Marha jó koncertek voltak!
A szélviharral együtt érkezett a Corvinus Egyetemi Napok is, de a szar idő cseppet se vont le a buli értékéből. Különben a sátorban egész kellemes hőmérsékletűre leheltük és izzadtuk a levegőt. Mert zenéből, pörgésből és vidámságból nem volt hiány.
Azt azért nem feltételeztem volna, hogy a CEN 1. napján máris totálisan megszáll a fesztiválhangulat. De jól teljesített a CEN, én pedig a Kiscsillag végén egy padon üldögélve és onnan nézve a színpadot, majd szétfagytam, hála a tegnapi szélnek. Na, az pont olyan feeling, mintha egy nyári fesztiválon történne ugyanez, mondjuk hajnali 3 fele, amikor már rendszerint hideg van.
Az a különös, hogy tegnap "csak" két együttes lépett fel, de a Magashegyi Undergroundnak és a Kiscsillagnak sikerült hihetetlen tombolós bulit csinálnia. Kis csúszással kezdett a Magashegyi Underground, akik folyamatosan töltötték meg a sátrat, a zenekar valóban mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat, na és hogy minél többet ugráljunk. Ahogy figyeltem, még azoknak is ritmusra mozgott a lába, akik a sátor végén beszélgettek. Akik vállalták az egyórás tömény zúzás kockázatát, azok mosolyogva edzhettek a koncerten. Bár a Magashegyi Underground kicsit rövid műsort nyomott, azért még egy ráadás dalra is jutott idő, így a visszataps után elutazhattunk Angliába.
A Kiscsillag koncertjén pedig ki lehetett volna tenni a megtelt táblát, mert egészen a sátor bejáratáig állt/táncolt a tömeg. Olyan koncert volt ez, amilyet várunk Lovasi bandájától, azaz a megszokott slágerek, néhány új dal és fasza atmoszféra. Annak állatira örültem, hogy lejátszották a Holdingot. Ez a régi, „Baszd meg, szívem”-es szám, amit én nagyon bírok. Természetesen nem maradhatunk Sirály, Van-e szándék vagy Fishing on Orfű nélkül sem, a legvégére a Teremőr jutott. Itt megcsodálhattuk Lovasi András rögtönzési képességét, többek közt azzal a sorral bizonyított, mint az „apám instruktor volt”. Elvégre a Corvinus Egyetemi Napokon játszottak, szóval a környezetnek hála jól betalált ez is. Az meg csak hab volt a tortán, amikor meghajoláskor Lovasi cigánykerekezett a színpadon. Ez annyira meglepett, hogyha nem láttam volna, nem hiszem. De így volt. Tényleg.
A Corvinus Egyetemi Napok első estéje nagyon jól szólt, két olyan tuti koncerttel lettünk gazdagabbak, ami a zenével kiszakított mindenkit a közelgő vizsgaidőszak fenyegető réme elől. Egyébként a pia nagyon olcsó, a légkör barátságos, szóval még van két nap, hogy kigyertek a CEN-re!
Anikó