2010. november 11. | Sir DNA
Franciák. Fúvósok. Szexi zene. Hirtelen felindulásból vettük az irányt szombat éjjel a West Balkán felé, ahol állítólag „francia őrültek” (őrült franciák...?) adtak koncertet. Mivel a La fanfare en pétard nevű formációval is kísértetiesen hasonló módon ismerkedtem meg, tudtam, hogy nagyjából mire számíthatok: orgazmikus zene, mindenki mosolyogva táncol, és hullámokban kapjuk a zenekar tagjaitól az energiát.
Szóval voltak elvárásaim. Erre feljön egy fickó és elkezd aetherphone-on játszani. Ő gyakorlatilag már ezen a ponton őrült módjára mozog, mi meg ámulunk, és mindenki elejt egy kellemesen hangos „Ba’meeeg!”-et. Majd miután kibohóckodta magát, megjelenik még 8 ember, akikről már tudod, hogy nem komolyzenét fognak játszani. És ráadásul aljasak: mielőtt a tömeg magához térne, már a lábába rakták a bugit.
Csak viszonyításképpen: már a második számnál a színpadon leledzett egy kellemesen részeg hölgyemény és próbált szexin táncolni a zenekartagoknak...meg vetkőzni. Hangsúlyozom: a MÁSODIK számnál! A harmadik szám körül pedig a Beatles Taxman-jének bigband feldolgozására rázhattuk a seggünket. De volt itt kedvence mindenkinek: a U52’s - Rock Lobster örökzöldje, (ami ismerős lehet a Family Guyból is) és a vége felé becsúszott egy Rage Against the Machine – Know Your Enemy. De ezen a ponton nem is számított, mi következik, mindenki képességeinek határáig fel volt pörögve.
A koncert közepén figyeltem fel valami szokatlanra: annak ellenére, hogy nincs akkora mozgásterük, mintha folyamatosan helyet cserélnének. És ekkor csapott arcon a felismerés: egymással cserélgetnek hangszert számok között, ami egy-két zenésznél megszokott, de hogy egy zenekaron belül majdnem mindenkinél?! Nincs állandó énekes, 4 ember adogatja egymásnak a mikrofont, nincs állandó dobos, az a poszt is közös kincs. Még a tubás is kapott az utolsó számra a kezébe egy harsonát, hogy megmutassa, ő is tud szólózni ám. Egyedül a gitáros volt fix, viszont ő is került fókuszba, méghozzá a Run DMC és Aerosmith közös számának feldolgozásánál.
Az imént leírtak ellenére szép számmal játszottak saját szerzeményeket, de ők elsősorban szórakoztatni jöttek, és tisztában lehettek vele, hogy alig pár ember érthet franciául az amúgy sem túl nagy tömegben. Ennek ellenére volt énekeltetés, ami vicces. Aki lemaradt róla, azt csak sajnálni tudom!
Sir DNA