3422 zenekar 12339 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Események

2010. november 7.

Utolsó útjára indul a Colosseum

Copyright:

A Colosseum ismét, bár utoljára kelt útra: 2010-ben kerül sor a zenekar európai búcsúturnéjára. Bár élőben valószínűleg most hallhatjuk őket utoljára, új live-albumuk megjelenésére a közeli jövőben számíthatunk!

A Colosseum történetének ismerői azonban azt is tudhatják, hogy ez az a banda, amelyiknek az életében tényleg soha nem lehet azt mondani, hogy soha. Ez az a banda, amelyiket még a halál sem tudott szétválasztani: hiszen egyik alapító tagjuk, a szaxofonos Dick Heckstall-Smith 2004-ben bekövetkezett halála után a dobos Jon Hiseman felesége, Barbara Thompson állt színpadra, hogy újra teljes legyen a hangzás, s újra úgy legyen teljes a hangzás, hogy kellően beavatott legyen mindenki, aki ennek a hangzásnak a kimunkálásában részt vesz.

A banda aktuális felállásán ezen túlmenően is hagyott némi nyomot az idő múlása, de a doboknál és a billenytyűk mögött még mindig azok ülnek, akik az eredeti Colosseum-hangzás kimunkálásában egészen az ősidőktől fogva részt vettek. A Millentáris Teátrumban színpadra lépő társaság így tehát a következő lesz: Chris Farlowe (ének), Barbara Thompson (szaxofonok), Dave Greenslade (orgona, vokál), Dave "Clem" Clempson (gitár, vokál), Mark Clarke (basszusgitár, vokál), Jon Hiseman (dob, ütőhangszerek).

A banda a halált is móresre tanító túlélő tudománya már csak abban is szépen megmutatkozik, hogy a megalakulás és a feloszlás, a feloszlás és az újraegyesülés örök hullámzásában mindig partot értek, s előbb-utóbb mindig színpadra léptek. Már a megalakulásuk is hullámzónak mondható: hivatalosan ugyan a banda akkor alakult meg, amikor 1968-ban a dobos Jon Hiseman, a szaxofonos Dick Heckstall-Smith és a basszusgitáros Tony Reeves annyira összerázódtak egymással John Mayall Bare Wires című albumának stúdiómunkálatai közben, hogy utána is együtt akartak maradni, de a blues jól begyakorlott formái mellé a dzsessz és a rock motívumait is társítani akarták. A fúziós zenére való törekvés vágya hozta tehát létre a Colosseumot, s ez a vágy élteti a tagokat mostanáig is. S hogy mi ebben a megalakulásban a hullámzó? Az, hogy ha nagyon akarjuk, a kezdeteket akár még ennél is korábbra tehetjük, hiszen a zenei szakkönyvek azt is feljegyezték, hogy Hiseman, Reeves és a billentyűs Dave Greenslade Londonban már többször is együtt játszottak.

Akármekkora előélete volt is azonban a Colosseum debütálásának, annyi biztos, hogy első, 1969-ben kiadott lemezük, a Those Who Are About to Die Salute You azon kivételek közé tartozik, amikor egy album egyszerre talál utat a rajongókhoz és a kritikusokhoz is - hiszen nem egyszerűen egy addig soha nem hallott fúziós zenei élménnyel szolgáltak, hanem a lebegő, pszichedelikus hangzások addig ismert világát is jelentősen kitágították. Ezt az albumot gyors egymásutánban még négy követte, aztán egy 1971-es turnét követően (három évvel és öt albummal a hátuk mögött) az együttes feloszlott. Amire - utólag okosnak mutatkozva - akár már azt is mondhatnánk, hogy akkor tüntették fel magukat a nyilvánosság előtt úgy, mintha éppen az ideiglenes feloszlás állapotában lennének. A látszat azonban szerencsére már akkor is, s még később is sokszor csalt: ennek első jele az volt, hogy 1976-ban Hiseman új tagokkal életre hívta a Colosseum II nevű zenekart, amely ugyan továbbra is a dzsessz és a rock határán mozgott, de ennek a mozgásnak a ritmusát például egy olyan gitáros is diktálta, mint Gary Moore. A Don Airey billentyűs játékával is különösen gazdagodó hangzás eredménye lett aztán az 1976-os Strange New Flash, majd az 1977-es Electric Savage és a War Dance.

A Colosseum II azonban - minden sikere ellenére - ugyanolyan csekély időt tudhatott maga mögött, mint előde. De aztán jött egy kölni fellépés lehetősége 1994-ben, s ezzel a lehetőséggel élve a banda újra összeálljon, hogy aztán már velük is minden úgy legyen, mintha minden, ami velük történik, csakis úgy legyen, mintha a mesében lenne. Azóta van hát, hogy a Colosseumról egyre csak azt lehet mondani, hogy hol volt, hol nem volt, de közben egyre csak köszönik szépen: mert ők így is mindig jól megvannak.

Az újraegyesülések folyamatosan hullámzó korszakában, 1995-ben jutott el hozzánk a Colosseum először Magyarországra, s azóta a siker óta biztosan tudható, hogy ennek a rétegzenének nálunk is mindig megvan és meglesz a maga tábora.

A régi-új Colosseum albumai (Breads and Circuses, Tomorrow,s Blues, Nightriding) változatlanul kiforrott alkotások, s még akkor is maradandót alkotnak, ha a fúziós zene kifejezésének már nem csak ők adnak markáns értelmet a kortárs progresszív zenében. Ma már ugyanis nemcsak a fúziós zene, hanem a crossover kifejezése meghonosodott, amikor arról szokás beszélni, hogyan adnak egymásnak találkát a különböző zenei műfajok egy dallamszerkezetben, de bármi változott is, a fúziós zene dzsesszes improvizációkban leggazdagabb alakzatait még mindig a Colosseum építi fel a koncertszínpadokon.

A Millenáris Teátrumban tartandó koncertre azonban nemcsak ezért érdemes kilátogatni, hanem azért is, mert az európai búcsúturné zenei anyagát a hírek szerint egy élő album is megörökíti majd, amelyen a 2010-es budapesti improvizációk hangulata is egészen biztosan visszaköszön majd.

Colosseum
November 14. (vasárnap), 20:00
Millenáris Teátrum

Közreműködőknek:
Chris Farlowe - ének
Barbara Thompson - szaxofonok
Dave Greenslade - orgona, vokál
Dave „Clem” Clempson - gitár, vokál
Mark Clarke - basszusgitár, vokál
Jon Hiseman - dob, ütőhangszerek

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2025. április 16.

Papp Szabi és Fehér Balázs is Depeche Mode-ot énekel

Papp Szabi, Fehér Balázs, Lányi Lala, Szakos Krisztián és Késmárki Zsolt – új neveket lepleztek le a szervezők a grandiózus Depeche Mode Special Tribute koncert kapcsán, és további meglepetések várhatók még. Eközben az esemény szintet lépett és fesztivállá alakult, köszönhetően annak, hogy az MVM Dome mellett Budapest és több vidéki helyszín szórakozóhelyei, vendéglátóegységei is csatlakoztak a programhoz. Aznap mindenhol Depeche Mode szól majd. Az esemény már nemzetközi színtéren is komoly figyelmet kapott: megkezdődik a jegyek értékesítése Európa-szerte. Tovább

2025. április 11.

Újra a montreux-i színpadon: magyar tehetségek a jazz világában

Három fiatal magyar zongorista, akik tíz évvel ezelőtt bejutottak a Montreux Jazz Festival zongoraversenyének legjobb 10 helyezettje közé, amire azóta sem volt példa. 2025. május 5-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül, az Eiffel Műhelyházban lehetőségünk lesz felidézni Gayer Mátyás, Oláh Krisztián és Tálas Áron zongorajátékát. A doboknál az amerikai Gregory Hutchinsont, nagybőgőn pedig az ír Conor Chaplint láthatjuk. Tovább

2025. március 4.

CAMPUS 2025 - Zene minden mennyiségben

A decemberben már bejelentett amerikai sztárok, Jason Derulo és a The Chainsmokers elektropop-duó mellett újabb külföldi zenei produkciók kerültek fel az idei Campus Fesztivál fellépőinek listájára. Megérkezett a napi bontás is, mától már azt is tudhatjuk, a hazai kedvencek mikor érkeznek Debrecenbe. Tovább

2025. február 28.

Egy nappal hosszabb lesz a STRAND Fesztivál

Nulladik nappal bővül, így egy nappal hosszabb lesz az idei STRAND Fesztivál. Augusztus 20-án igazi ünnepi eseménnyel várják Zamárdi Szabadstrandján a közönséget. A MOL Nagyszínpadon több korosztály elektronikus zenei ikonjai váltják egymást. Fellép Paul Kalkbrenner, a Purple Disco Machine és a Kruder & Dorfmeister páros is. Tovább

2025. február 19.

A Postmodern Jukebox is fellép a VeszprémFesten

Újabb világsztár előadót jelent be a VeszprémFest: 2025. július 11-én fellép a kétezres évek egyik legizgalmasabb formációja, a Postmodern Jukebox. Látványos koncertshow, izgalmas zenei időutazás: világslágerek jazz, swing, soul, blues és doo-wop stílusban a veszprémi História kertben. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky