2010. július 17. | Fedor Nóra

Pécs, táncórák, 30Y – EFOTT2010

A csütörtökre már duplájára hízott EFOTT közönséget tegnap este izmos felhozatal fogadta a nagyszínpad előtt, ahol a 30Y-hoz is szerencsénk volt. Beck Zoliék a tőlük megszokott színvonalat, és rég nem hallott számokat hoztak.

Bizonyára nehéz dolog egy zenekar számára, ha „otthon” kell játszani. A kijelentés elsőre furcsán hangzik, hiszen ki ne szeretné megmutatni, hol tart, és tenni ezt ott, ahonnan indult. Amíg ez helyzetfestés jelleggel zajlik, addig gond egy szál se, de ott van még a bizonyítási vágy - meg a Jocó is, akinek megígértük azt a régi számot…

A 30Y-tól - földi lévén - várható volt, hogy a Pécsett slágerré avanzsált számokkal készül az idei EFOTT-ra. Mint a nagyszínpad legjobban várt fellépői megtehették volna, hogy ragaszkodnak legfrissebb dalaikhoz és bevált repertoárjukhoz (mint mondjuk a Quimby), ők azonban készültek. Egy-két No. 4-os slágert leszámítva a koncert gerincét a második album számai alkották (Teremtős, Gyerünk, Pécsi tánctanár, Puha talpú lányok, stb.), és ezt a mélyen tisztelt hazai publikum is elismerően fogadta. Ugyan kiszolgálták ősközönségük igényeit, mégse játszottak afféle „hazai mindenhatót”, alázatosan és hibátlanul hozták azt, amit tudnak, azt, ahol tartanak – jelen esetben pl. a Quimby előtt, azaz nem főfellépőként. Húzónévhez és felnőtt férfiakhoz méltó, érett produkciót kaptunk – visszafogottabb Beck Zolis szolmizációval. Ennél többet hiba lenne elvárnunk!

Fedor Nóra